Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 3. (Szolnok, 1988)

TANULMÁNYOK - Oroszi Sándor: Karcag város erdőgazdálkodása a XVIII. század közepétől napjainkig / 51. o.

tását is. Az egykori Bodonos-tó helyén létesített kertben 164 féle fa- és cserjefajt ültettek. Közülük az örökzöldek csak itt-ott nőnek jól, de a kórház környéke a város zöldövezetének érdekes színfoltja így is. Mindezeket a munkákat az 1975-ben érvénybe lépő új erdőgazdasági üzemterv foglalta össze, amely szerint a városi tanács tulajdonában 173,1 ha erdőt talált.

43 Tehát a területi mutatókat illetően csaknem elérték a hatvanas években tervezett mintegy 200 ha-t. Az erdők elsődleges rendeltetése „üdülés" volt, azzal a megjegyzéssel, hogy a város határában nincs is fatermesztési célt szolgáló erdő.

44 Utalnunk kell rá, hogy 1970-ben rendelték el országosan az erdők ökonómiai osz^ tályozását (26/1970. MÉM sz. r.). Ennek során kiválasztották azokat az erdőket, amelyekben nem lehet — termőhelyi vagy egyéb adottságaik révén - gazdaságosan fát termelni. Ezeken a helyeken - az erdők hármas funkciójának megfelelően

45 — a védelmet vagy az üdülés-pihenés szolgálatát jelölték meg elsődleges célként. Karcagon a következő erdőket üdülőerdőként javasolták nyilvántartásba venni: Sáfrányláger, Északi Cigányváros, Vásártér, Berekfürdő (körüli erdők) 90 ha-on, amelyeknek a főfaja a kocsányos tölgy és átlagéletkoruk 15 év. Sétaerdőnek^ pedig az úgynevezett „Városerdőt" javasolták.

48 Az utóbbiban alakították ki a „Barátság Szabadidő Park"-ot. „Óvjuk fás kultúránkat!" - hangzott fel a szaksajtóban,

49 de az egyes települések tanácsülésein is. Karcagon 1975-ben az 1. számú tanácsrendeletben intézkedett a város általános rendezési tervében a véderdőkről is: ,,A véderdő az ott megengedett telekátalakításon és építésen kívül mezőgazdasági művelési területként is hasznosítható (rét, gyümölcsös, kertészet stb.) oly módon, hogy a véderdő rendeltetésre való alkalmassága ne csökkenjen" (G. 24. §. 4. bek.). Az épületek által elfoglalható területet a véderdő 1%-ában maximálták. (22. §. 7. bek.). A véderdő kialakítását pedig a következőképpen határozták meg (23. §.): „Véderdők, erdők az alább felsorolt helyeken létesítendők: — a belterületen beépített terület és a belterületi határ között kisebb-nagyobb szélességű sávban, a várost teljesen körülfogó gyűrűként, 43 > EF. Szolnok. Karcagi városi tanács erdőgazdasági üzemterve 1975-1984.

1. Területi adatok. 44 - , , , Uo. Kivonat a helyi irányelvek megállapítására összeült bizottság jegyzökönyvéből. 45 Az erdők hármas hasznosítása a következó'ket jelenti: - a fatermelést és egyéb anyagi termékek előállítását; - a védelmi feladatokat; - a szociális-üdülési-turisztikai feladatokat, és az esetleges különleges célokat (vadgazdasági, tanulmányi stb.). 46 Az üdüloerdo (pihenoerdo) fő célja a napi üdülési igény kielégítése, így ezeket a településektó'l legfeljebb fél óra alatt elérhető távolságban rendezik be. 47 , A setaerdok jól megközelíthető, utakkal feltárt parkerdők. Fél- vagy egésznapos kirándulásokra szolgálhatnak, ezért szükséges az, hogy a települések közvetlen közelében legyenek. 48 MEM Erdőrendezési Főosztály (Budapest). Országos erdőállomány-fejlesztés V. ötéves terve. Javaslat (1975) 3. és 6. sz. melléklet. Karcag. 49 - ^ ^BALÁZS István: Óvjuk fás kultúránkat! Az Erdő. 1978. 1.1-4. 63