Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 3. (Szolnok, 1988)

TANULMÁNYOK - Oroszi Sándor: Karcag város erdőgazdálkodása a XVIII. század közepétől napjainkig / 51. o.

kantkertnél ezt megvalósították, amivel a városi csemetekert területe 10 kh-ra — 5,755 ha-ra - egészült ki.) A város körüli teljes zöldgyűrű biztosítására a következő 13 egység befásítását javasolták: 1. Villanymalom mögötti terület 8,7 kh ; 5,0 ha) 2. Déli bikaistálló melletti terület 8,7 kh í 5,0 ha) 3. Déli külváros — vasút közötti terület 6,9 kh { 4,0 ha) 4. Vásártér 5,2 kh ; 3,0 ha) 5. Apavár úti Sistak 26 kh [14,9 ha) 6. Vasútállomás, új műút között 6,9 khl C 4,0 ha) 7. Laktanya — új műút, Bucsai út 42 kh [24,2 ha) 8. Bucsai út jobb oldal, téglagyári gödrök 4,3 kh ! 2,4 ha) 9. Sáfránylóger 13,9 kh I 8,0 ha) 10. Kungát út vége, 3 temető között 5,2 kh ; 3,0 ha) 11. Vágóhíd—Agyag út között 26 kh [15,0 ha) 12. Északi külváros, Tározó környéke 9,6 kh ; 5,5 ha) 13. Akácos utca 15,6 kh [ 9,0 ha) 179 kh(l 03,0 ha) Az eidőtelepítések megkezdése előtt még 53,4 kh (29,74 ha) területen részleges terepegyengetésre is gondoltak. A fásítási tervet a tanács 19/1964. VB. sz. határozatával hagyta jóvá, amelynek kivitele2ésére a Kisújszállási Erdészetet kérték fel. Megállapították ugyanis, hogy „ilyen mértékű erdőtelepítés meghaladja a városi erdészet jelenlegi műszaki és technikai felkészültségét". A Kisújszállási Erdészet a mintegy 100 ha erdő telepítését 4 évre vállalta, amit már 1963 őszén el is kezdett. (10 ha-on kocsányos tölgyet és nemesnyárat ültetett a Gyarmati /Bucsai/ út, benzinkút körül.) Összességében a zöldövezeti fásításra kijelölt, fent részletezett területnek mintegy 75%-án végezték el az elsőkivitelű erdőtelepítést. Az srdősítések további ápolásával, megóvásával azonban sok gond volt. Az elültetett fákat egyik helyen a pangóvíz (6. sz. rész), máshol a legeltetés és a rosszakaratú emberek pusztították ki (3. sz. terület). így a zöldgyűrű kialakítása nem sikerült úgy, ahogyan a fenti célkitűzésben, tervben elképzelték. Már az említett, 1964. évi tanácsi határozatban kifogásolták, hogy a városhoz tartozó Berekfirdő zöldövezeti tervére nem tettek ajánlást, holott azzal kiemelten kellene foglalkozni. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy Berekfürdő fásítása - a két világháború közötti előzmények után — kezdetben közvetlenül a mezővédő erdősávok létesítésével függött össze. Az üdülőtelep északnyugati és délkeleti részén egy-egy erdősáv futott végig. A: előbbit mezővédő jelleggel — már a kunmadarasi határban — az egykori Petőfi Isz. telepítette. Az utóbbit viszont eredetileg is — bár akkor még termelőszövetkezet területen — a fürdőtelep védelmére telepítették. (Magának a gyógyés strandfürdőntk a belső fásítottsága, parkosítottsága azonban nem megfelelő ma sem.) A hatvana: években tehát fokozottan próbálták az üdülőtelep zöldövezeti feladatait megoldani. így kezdték el 1970-ben az Ullő-érben 28 ha-on kocsányos tölgy ültetését, amivel szintén a Kisújszállási Erdészetet bízták meg. Berekfürdőhöz hasonlóan kiemelt felidatként kezelték a városi kórház mintegy 5 ha-os parkjának kialakí62