Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 3. (Szolnok, 1988)

ADATTÁR - Tóth Albert: Szolnok megye tiszántúli területének kunhalmai / 349. o.

TÓTH ALBERT SZOLNOK MEGYE TISZÁNTÚLI TERÜLETÉNEK KUNHALMAI I. BEVEZETÉS A kunhalmok az alföldi táj sajátos antropogén formakincsei. Ezek: „olyan 5-10 méter magas, 20-50 méter átmérőjű, kúp vagy félgömb alakú képződmények, melyek legtöbbször víz mellett, de vízmentes helyen terülnek el s nagy százalékban temetkezőhelyek, sírdombok őr- vagy határhalmok". GYÖRFFY István ezen meghatározását ma is helytállónak tekinthetjük. Természetesen, a kunhalmokkal kapcsolatosan megannyi kérdés még tisztázatlan. Vitatható maga a kunhalom elnevezés helytállósága is. Keletkezésükkel, földrajzi elhelyezkedésükkel kapcsolatban is több elképzelés született.

3 Tanulmányomnak nem célja ezekkel a kérdésekkel behatóan foglalkozni. Sokkal inkább az a praktikus cél vezetett már 1979-től, hogy tanítványaimmal járva a terepet feltérképezzük azokat a halmokat, amelyek még löszgyepmaradványokat őrizhetnek. Új fordulatot adott a kutatásnak, amikor 1984-ben a Szolnok Megyei Tanács környezetvédelmi titkára (Hídvégi Péter) megbízásából elindult a megye kunhalmainak egy átfogó, tematikus számbavétele. Ezt az állapotrögzítő munkát az tette különösen sürgetővé, hogy az utóbbi időben igen meggyorsult a halmok pusztulása. Egyrészt az elhordás, a roncsolás, másrészt a mélyművelés, a beerdősítés, beépítés miatt szűnnek meg halmok, vagy változik meg, károsodik maradandóan kultúrrétegük, vegetációjuk. Ezek a halmok pedig nemcsak tájképi tartozékai az alföldi tájnak, de sajátos történeti értéket is rejtenek GYÖRFFY István: Kunhalmok és telephelyek a karcagi határban. In: Föld és Ember. 1921. 5962. A kunhalom elnevezést HORVÁTH István (1784-1846) használta először a szakirodalomban, s a letelepedő kunok művének tulajdonította azokat. JENEY János neves őskutatónk 1851-ben ezt írja ezzel kapcsolatosan: „annyi bizonyos, hogy a hazai halmok kunhalom nevezete a magyar nép ajkán nem él, egy pár évtized óta az írói nyelv kezdé divatba hozni." BORSY Zoltán: Geomorfológiai megfigyelések a Nagykunságban. Földrajzi Közlemények. 1968.; GUNDA Béla: Az atterado-művelés és az alföldi kunhalmok kérdése. Etnográfia. 1958.;GUNDA Béla: Mégegyszer a kunhalmok kérdéséről. Etnográfia. 1964.; KÁDÁR László: Elnöki megnyitó előadás az Alföld-kutatásról és az Alföld felszínének kialakulásáról. Földrajzi Közlemények. I960.; KOZMA Béla: A kunhalmok elhelyezkedése az Alföldön. Földrajzi Közlemények. 1910. 349