Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 3. (Szolnok, 1988)

ADATTÁR - Botka János: A "Tisza-zughy Archeológiai Magán Társaság" jegyzőkönyve az 1886. október 25-én Tiszakürtön végzett ásatásról / 327. o.

A kutatócsoport tevékenységéről az Archeológiai Értesítő a következőképpen emlékezett meg 1877-ben: „Ez alkalommal egyszersmind el nem mulaszthatjuk, hogy az illető régészeti társulat lelkes elnöke Széli Farkas, titkára Kovách Albert és múzeumőre Schweiger Lajos uraknak a tudomány nevében mély köszönetünket ki ne fejezzük."'

4 A társulat ilyen összetételben 1884-ig működött. Gyűjteményük egy részét örök letétként 1883-ban a Nemzeti Múzeumban helyezték el.

5 A Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Törvényhatósági Bizottság közgyűlési jegyzőkönyvében a 226/1881. számú előterjesztés alatt olvashatjuk, hogy a tiszazugi archeológiai magántársulat a tulajdonát képező 2144 db leginkább kő- és bronzkori tárgyakból álló gyűjteményét felajánlotta egy Szolnokon létesítendő megyei régészeti egylet múzeumának alapjául, olyan feltétel mellett azonban, hogy ezen gyűjtemény a megyei régészeti egylet megalakulásával annak kizárólagos tulajdonába megy át, s a megye közönsége által kijelölendő helyiségből csak a megye közönsége engedélye mellett szállítható el. Az előterjesztés tartalmazza még, hogy a társaság a megyei régészeti egylet alakítása iránt indítványt tett. A vonatkozó 18527/1881. számú végzés így fogalmaz: a magántársulat hazafias és a közművelődésre szükséges indítványát általános lelkesültséggel fogadja a testület, s ebből folyólag egy megyei régészeti egylet alakítása elhatároztatik, s ezért a közgyűlés utasítja az alispánt, hogy a felajánlott tárgyak átvétele és a megyei székház épületében leendő elhelyezése iránt intézkedjék, a szervezendő megyei egyletről pedig tanulmányokat dolgoztasson ki.

6 A megyei egylet alakítása azonban csak próbálkozás maradt, a tiszazugi régészeti társaság ezért a Nemzeti Múzeumnak adta át gyűjteményének említett részét 1883ban. Az alábbiakban közölt 1886. október 25-i ásatási jegyzőkönyvből értesülünk, hogy a tiszazugi kutatócsoport a „Tisza-zughi régészeti magán társaság" elnevezéssel folytatta tovább feltáró tevékenységét, s ekkor már a 25. ásatást végezte, titkára továbbra is Kovách Albert volt, tagjai közül Bolza József grófot (Tiszakürt) és Fechtig Imre bárót (Tiszaug) említi még a dokumentum. A magántársaság 1889-ig működött, amikor a korábbról visszamaradt gyűjteményanyagot és az újabb feltárások leleteit is a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta.

7 A tiszazugi ásatások dokumentumai és a régészet ottani öntevékeny híveinek egyéb munkájáról valló írások ma már nem állnak rendelkezésünkre, pedig 1927. június 28-án a megyei levéltárban a Híld Viktor vezetésével végrehajtott selejtezéskor még a meghagyott iratok között tüntették föl a társaság 1881 és 1885 közötti levéltári anyagát.

8 Nem biztos, hogy ezek az iratok megsemmisültek a második világháború alatt, hihető az is, hogy illetéktelen helyre kerültek. Ma már csak remélhetjük, mégis felbukkannak valahol több más értékes dokumentummal együtt. Archeológiai Értesítő 1877. 64-65. 5

BOTKAJ. 1977. 29. Szolnok Megyei Levéltár (Továbbiakban: SZML) Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Törvényhatósági Bizottság közgyűlési jkv. 1876-1886. 854. 7

BOTKAJ. 1977. 29. 8

SZML Alispáni megtartott iratok 1877-1902.11-304/1895. 328