Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 3. (Szolnok, 1988)

ADATTÁR - Botka János: A "Tisza-zughy Archeológiai Magán Társaság" jegyzőkönyve az 1886. október 25-én Tiszakürtön végzett ásatásról / 327. o.

Ezért is örvendetes, hogy a kutatócsoport csaknem egyetlen eredeti dokumentuma, a 25. számú jegyzőkönyv megvan. A tiszakürti régi temető melletti XIV-XV. századi ,,kőalap-épület" (kápolna?) feltárását és egyéb fontos helytörténeti adatot ismertető jegyzőkönyvetteljes egészében közöljük, mellékleteivel együtt. II. XXV. ÁSATÁSI JEGYZŐKÖNYV felvétetett Tisza-Kürtön 1886. október 25-én eszközölt ásatásról. Jelenvoltak: Bolza József Gróf, Fechtig Imre báró, Kovách Albert társulati tagok, Szűk Károly T.Kürt-i helvét hitv. lelkész és Ónody Szentesről mint vendégek. Tisza-Kürt község keleti oldalán, honnan a Nagyárok is látható, Gróf Bolza József úr birtokához tartozó régi temetkezési helyen, Gróf Bolza úr által egy régi épületrom alapzata véletlenül felfedeztetvén, ennek rendszeres kiásatására társulati elnökünk Báró Fechtig Imre urat felkérte, és ezen ásatás Gróf Bolza űr által odarendelt 6 munkásember által f. évi október 25-én reggeli 9 órakor foganatba vétetett. (1. sz. Melléklet) Ezen. immár művelés alatt lévő hajdani temetkezési hely felső területén, homokkő és cseréptöredékek elszórva valának észrevehetők; és egy helyen circa 10 méter hosszú és 8 méter széles teknő alakú mélyedés lévén, itt Gróf Bolza úr már megelőzőleg kiásatott 2 méter mélységig, egy épület kő alapjának részét, mely mellett egy emberi csontvázat, fa-koporsó maradvánnyal talált: ennélfogva itt a jelen rendszeres ásatás azon reménnyel foganatosíttatott, hogy itt valami régi templom és mellette a szokásos temetőre akadunk; ámbár a néphagyomány sem tud ilyennek való létezéséről semmit sem, csak annyit, hogy hajdan itt temető létezett, és hogy a később kori temetkezések, mai napig, annak keleti végében folytattattak. Megemlékeztek még egy úgynevezett Cseh-kútról, mely ezen régi temető északi part lejtőjén létezett, melynek köveit, újabb időben, egy szőlőben készített dobogó-hídhoz felhasználtak. Öreg emberek arról is tettek említést, hogy elődjeiktől hallották, miszerint valamikor T.Kürtön csehek is voltak, továbbá, hogy a török világban egy ízben a tisza-inokai lakosok a törökök elöl Tisza-Kürtre menekültek mint töröknek meghódolt községbe. Végtére, hogy a községben lévő régi református templom tornyának építéséhez ezen helyen talált köveket felhasználták. Gróf Bolza úr által megkezdett épületalap további kibontása által sikerült annak négy sarkát feltalálni - amint az a mellékelt rajzon látható -, és megállapíthatni, miszerint az egy mész-homok cementtel összeragasztott faragatlan homokkövekből épült 0,50 méter vastagságú alap-építmény 7 méter széles és 9 méter hosszú négyszög alakú volt. (2. sz. Melléklet) A keleti alap-építmény már kisebb-nagyobb részben hiányos volt, hihetőleg azért, mert innen hajdan egyéb építkezéshez használható köveket mélyebbről is elhordták. Ezen négyszög épület belső területének 1.50 méter mélységig való átkutatása alkalmával csak jelentéktelen állat-ember-csont, kő-, cserépedény- és téglatöredékek, to329