Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 3. (Szolnok, 1988)

ADATTÁR - Botka János: A "Tisza-zughy Archeológiai Magán Társaság" jegyzőkönyve az 1886. október 25-én Tiszakürtön végzett ásatásról / 327. o.

Ezért is örvendetes, hogy a kutatócsoport csaknem egyetlen eredeti dokumentu­ma, a 25. számú jegyzőkönyv megvan. A tiszakürti régi temető melletti XIV-XV. szá­zadi ,,kőalap-épület" (kápolna?) feltárását és egyéb fontos helytörténeti adatot ismer­tető jegyzőkönyvetteljes egészében közöljük, mellékleteivel együtt. II. XXV. ÁSATÁSI JEGYZŐKÖNYV felvétetett Tisza-Kürtön 1886. október 25-én eszközölt ásatásról. Jelenvoltak: Bolza József Gróf, Fechtig Imre báró, Kovách Albert társulati tagok, Szűk Károly T.Kürt-i helvét hitv. lelkész és Ónody Szentesről mint vendégek. Tisza-Kürt község keleti oldalán, honnan a Nagyárok is látható, Gróf Bolza Jó­zsef úr birtokához tartozó régi temetkezési helyen, Gróf Bolza úr által egy régi épület­rom alapzata véletlenül felfedeztetvén, ennek rendszeres kiásatására társulati elnökünk Báró Fechtig Imre urat felkérte, és ezen ásatás Gróf Bolza űr által odarendelt 6 mun­kásember által f. évi október 25-én reggeli 9 órakor foganatba vétetett. (1. sz. Mellék­let) Ezen. immár művelés alatt lévő hajdani temetkezési hely felső területén, homok­kő és cseréptöredékek elszórva valának észrevehetők; és egy helyen circa 10 méter hosszú és 8 méter széles teknő alakú mélyedés lévén, itt Gróf Bolza úr már megelőző­leg kiásatott 2 méter mélységig, egy épület kő alapjának részét, mely mellett egy em­beri csontvázat, fa-koporsó maradvánnyal talált: ennélfogva itt a jelen rendszeres ása­tás azon reménnyel foganatosíttatott, hogy itt valami régi templom és mellette a szo­kásos temetőre akadunk; ámbár a néphagyomány sem tud ilyennek való létezéséről semmit sem, csak annyit, hogy hajdan itt temető létezett, és hogy a később kori te­metkezések, mai napig, annak keleti végében folytattattak. Megemlékeztek még egy úgynevezett Cseh-kútról, mely ezen régi temető északi part lejtőjén létezett, melynek köveit, újabb időben, egy szőlőben készített dobogó-hídhoz felhasználtak. Öreg emberek arról is tettek említést, hogy elődjeiktől hallották, misze­rint valamikor T.Kürtön csehek is voltak, továbbá, hogy a török világban egy ízben a tisza-inokai lakosok a törökök elöl Tisza-Kürtre menekültek mint töröknek meghódolt községbe. Végtére, hogy a községben lévő régi református templom tornyának építé­séhez ezen helyen talált köveket felhasználták. Gróf Bolza úr által megkezdett épületalap további kibontása által sikerült an­nak négy sarkát feltalálni - amint az a mellékelt rajzon látható -, és megállapíthatni, miszerint az egy mész-homok cementtel összeragasztott faragatlan homokkövekből épült 0,50 méter vastagságú alap-építmény 7 méter széles és 9 méter hosszú négyszög alakú volt. (2. sz. Melléklet) A keleti alap-építmény már kisebb-nagyobb részben hiányos volt, hihetőleg azért, mert innen hajdan egyéb építkezéshez használható köveket mélyebbről is elhord­ták. Ezen négyszög épület belső területének 1.50 méter mélységig való átkutatása al­kalmával csak jelentéktelen állat-ember-csont, kő-, cserépedény- és téglatöredékek, to­329

Next

/
Thumbnails
Contents