Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 3. (Szolnok, 1988)

ADATTÁR - Ötvös László: Csokonai nyomában a Tisza-vidéken és a Nagykunságban / 309. o.

részében részletesen ír „egy nagy tűzről", amely majdnem megemésztette őt is meg a feleségét is. így született meg az elhatározása, hogy az Alföldről elköltözik Gesztelybe, és ott megépíti magának a tervezett tusculanumot. Ebben segíti apja örökségének a megkapása. Csokonai említett, második madarasi tartózkodása idején is mindkét lelkész kollégiumi diák volt. Ismerkedjünk meg Pólya Ferenccel is, aki Kisújszálláson született 1753-ban, ahol rektor volt az apja. A kiskunhalasi középiskola után a Debreceni Kollégium tógás diákja lett 1769-ben, de még abban az évben Törökszentmiklósra távozott tanítónak. Majd kollégiumi tanulmányai befejezése után előbb Poroszlón rektor, azután 1779-től Baselben gyarapítja tudományát. Hazatérve 1783 és 1794 között Szőlősön, majd ettől Hajdúnánáson, míg 1799-től Madarason szolgált 1817-ig. Csokonai madarasi levelének keltezése idején tehát ő volt a lelkész ott. Puky Istvánról, Csokonai barátjáról és levelező társáról annyit megállapíthatunk, hogy a költővel pataki diákságától - esetleg még korábbi időtől - állt kapcsolatban. A levél idejében már nős, felesége Darvas Anna, akit a költő-barát többször köszöntött verssel. Anyai nagyapja Széky Zsigmond, tiszaigari földbirtokos, akinek a házában megfordult Csokonai. Puky Istvánnak a rokonai, ismerősei ezen a tájon éltek. Elgondolható tehát, hogy Derzsről Madarasra jött a költő, itt megállt Pólya Ferenc vagy Fazekas István lelkésznél, s innen juttatta el levelét Puky Istvánhoz Igarba Matoltsi chirurgussal. Aki válaszolt is Csokonai levelére. A kunmadarasi Csokonai-pad plakettje 315