Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 3. (Szolnok, 1988)
ADATTÁR - Kaposvári Gyula: Adatok a felső-varsányi Rákóczi kastély történetéhez / 297. o.
Nem véletlenül záródik Thaly Kálmán jelentése az alábbi javaslattal: „A kastélyon később - mint a téglák jegyeiből is látható - annak utóbbi birtoklói, a kir. kamara ... tétettek javításokat, illetőleg toldozásokat, úgy, hogy eredeti alakjában nemit változott; mindamellett mint II. Rákóczi Ferenc fejedelem szabadságharcaiból eredő történelmi emlék - melyhez most már a körülte képződött népes község neve is fűződik - méltó, hogy jövőre is fenntartassák." A Jász-Nagykun-Szolnokmegyei Lapokban 20 még egy fontos részletet találunk: „Ha Rákóczi község vagyoni viszonyai megengedik, nagyon ajánlatos volna, hogy a már roskadozó félben lévő kastély hozattassék rendbe és akkor továbbra is hason minőségben használhatná a község községházának. Ha azonban a községnek a kastélyt fenntartani nem lehet, a vármegye alispánja követelni fogja, hogy a szétbontásnál figyeljenek az évszámmal ellátott kövekre, úgyszintén az ásatásnál esetleg talált emléktárgyakra, mert a domb oldalán az ásatásoknál már találtak hamvvedreket és dárdahegyeket is, amelyek a kellő felügyelet híjján elvesztek.. A szakértői vélemény meghallgatása helyett, az amúgyis roskadozó félben lévő kastélyt lebontva, köveit építőanyagként felhasználták. Csak egy-két barokk oszlopfő és oszlop alapzat, meg 1753-as és 1760-as évszámmal jelzett dísztégla és a szolnoki ka marai téglaégetőkben készült, kétfejű sassal díszített szögletes tégla maradt meg napjainkra, amelyet 1948-ban sikerült begyűjtenünk a Damjanich Múzeumba. A kastélyból származó faragott kövek találhatók még a Szolnoki Művésztelepen 1905-ben épült torony ablakkereteiben és a Szandai szőlő régi kertjeiben, amelyekből még előkerülhet egy-két faragott kő is. Kísérjük tovább krónikaszerűen a kastély sorsát. ,,... 1892-ben határozta el a képviselőtestület, hogy az úgynevezett „Rákóczi" kastélyt, mely községházául szolgált, elbontatja, ennek anyagából a község középpontján községházát és jegyzői lakot épít..." - olvashatjuk az 1906-os díszközgyűlés jegyzőkönyvében 21 , s ,,1894. október 5-én elkészült és használatba vétetett" az új községház és jegyzői lakás. 1906-ban negyedszázados jubileumot ült Rákóczifalva, s ünnepelt akkor az egész ország is, mert végre II. Rákóczi Ferenc, Zrínyi Ilona, Bercsényi hamvai Rodostóból hazatérve honi földben kaptak végső nyughelyet. Rákóczifalva úgy határozott, hogy „kéressenek fel a rákóczifalvai nők a „Rákóczi" lobogója elkészítésére... ünnepélyek alkalmával a nemzeti zászló mellett ez is használtassék..." 22 Született még egy határozat: 23 „...Tekintve, hogy ezen iskola részben II. Rákóczi Ferenc fejedelem régi vadász kastélyának anyaga felhasználásával épült fel — az iskola épület falába egy márvány emléktábla helyeztessék el Eötvös Károly Lajos tanfelügyelő által készített következő epigramma!: 304 20 Jasz-Nagykun-Szolnokmegyei Lapok, 1891. június 11.3. 21 15. sz. jegyzet, 29-30. 22 Uo. 25. 23 Uo. 26.
