Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 3. (Szolnok, 1988)

ADATTÁR - Kaposvári Gyula: Adatok a felső-varsányi Rákóczi kastély történetéhez / 297. o.

Várpalotád romját ide hoztuk s vár leve újra: A népiskola most, nemzeti bástyafokunk. Zászlód leng ormán, s szellemed ül diadalmat, Mig e falak közt él, gyermekeink serege." Miért? miért nem? - de a tábla elkészítése sokáig váratott magára. 1953-ban — a Rákóczi szabadságharc 250. évfordulójára - a szolnoki múzeum Rákóczi-emlékkiállítást rendezett, akkor készült el Szolnokon a várban - a TIT, a Múzeum és a Megyei Népművelési Osztály kezdeményezésére - a Rákóczi emléktábla, s a Néplapban közzétett cikk

24 hatására felkerült Rákóczifalván is az iskola falára a fenti vers négy sora, Papi Lajos klasszikus betűivel márványba faragva. A kastély történetét kutatva 1948-ban még le tudtam másolni Hám László — a község első tanítója - 1889. február 23-í feljegyzéseit és vázlatát: „Kastély hossza 15 öl, szélessége 6 öl, alapterülete kívül 90 négyszögöl, falvastagsága fél öl, belvilága 70 négyszögöl. Tíz szoba van benne." Mivel az öl megközelítőleg két méter, az ölek számát annyival szorozva, megkapjuk a kastély valódi méreteit: 30 m hosszú és 12 m széles. A vázlaton: téglalap alaprajzú épület, a hosszú oldalon 11 ablak bejelöléssel, de ugyanez oda is volt írva. Az É—D-i irányban elhelyezkedő kastély K-i oldalán volt a 11 ablak, előtte oszlopsoros tornác, a másik homlokzaton pedig a Tiszára nézőén a kiugró fedett előcsarnok. Hám László, aki évekig tanított a kastélyban lévő iskolában, elmondta még azt is, hogy a község felől le is rajzolta a kastélyt, bekeretezve őrizte sokáig, de a 20-as évek végén valaki szakdolgozatírás céljából kölcsönkérte, azóta nyoma veszett. A „Kastélydomb"-nak nevezett helyen, amely eredetileg 102 m-es domb volt, az 1940-es évek végére homokbánya és futballpálya lett, amit az 50-es években a jó homok kitermelése miatt fokozatosan felszámoltak. A szolnoki múzeum régészei figyelemmel kísérték a munkát, leletmentő ásatásaik értékes leleteket hoztak felszínre,

25 de kastélyból származó kövekre már nem bukkantunk. 24 Szolnok Megyei Néplap, 1953. aug. 6. KAPOSVÁRI Gyula: Állítsunk Rákóczifalván emléket a Nagy Fejedelemnek! Idézem a cikk befejező sorait:,,... A kastélyt nyom nélkül lebontották, ma már rajza, vagy fényképe sem található meg. A többi határozatot pedig belepte a feledés pora. A Rákóczi-szabadságharc 250. évfordulója alkalmából önként felmerül a kívánság, hogy Rákóczifalva községben legyen valami emlék is, ami egyik legnagyobb szabad sághősünkre emlékeztet. Az iskola falában el lehetne helyezni egy emléktáblát a fent említett négysoros szép verssel, amelynek minden szava ma is igaz..." 25 Múzeumi Levelek 6. sz. 9-11. és Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv 1979-80. 141-172. 305