Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 3. (Szolnok, 1988)

TANULMÁNYOK - Nagy Márta: A karcagi görög templom ikonosztázionja / 21. o.

NAGY MÁRTA A KARCAGI GÖRÖG TEMPLOM IKONOSZTÁZIONJA

1 A XVIII. században Magyarországon letelepedett görög kereskedők hazánkban idegenben éltek. Igyekeztek ugyan alkalmazkodni új hazájuk viszonyaihoz, ugyanakkor igyekeztek megmaradni görögnek. Görögségüket az anyanyelv és az ősi vallás ápolásával őrizték. A görög nyelvhez és a kultúrához való ragaszkodás görög nyelvű könyvek kiadásában és gyűjtésében, iskolák fenntartásában jutott kifejezésre. Az ősi orthodox vallás megtartása - talán még a nyelvhez való ragaszkodásnál is erősebben - a történelmi folytonosság és a térbeli egység, tehát az egyetlen nemzethez tartozás érzését rejtette magában: azonosságot a török rabságban élő hellén nemzettel és a világban szétszórtan élő honfitársaikkal. Ezért egy-egy egyházközség számukra több volt mint vallásos gyülekezet, talpalatnyi szülőföldet szimbolizált. Templomépületeket II. József türelmi rendeletét követően, 1781 után emelhettek. A rendelet szerint a templom díszes kivitelű nem lehetett, s nem volt építhető utcafrontra. Ez az oka, hogy az ország számos városában udvarokban ,,megbúvó" orthodox templomok nem váltak meghatározóvá egy-egy település arculatában. A Jászkunságban egyetlen görög alapítású templom épült: Karcagon. A nagykunsági görögökben már a türelmi rendelet kibocsátását követő években megfogalmazódott a templomépítés gondolata, s erre a célra összeadtak 950 forintot, amihez 1791ben még 3500 forintot tettek.

2 Építési kérelemmel 1793. augusztus 10-én fordultak a Jászkun Kerület közönségéhez.

3 Latin nyelvű levelükben előadják, hogy tornyos templomot kívánnak építeni, mert Karcag és a környék lakosai igen messzire, Békésre kénytelenek istentiszteletre járni, s hogy a templomépítéshez szükséges összeg rendelkezésre áll. Az aradi püspöktől kapott ígéretre is hivatkoznak, aki az alakulandó egyházat pappal fogja ellátni. A kerületi Deputatio (a templomépítés ügyével megbízott küldöttség) 1793. szeptember 11-én kelt jelentése szerint Karcag, Kisújszállás, Türkévé, Madaras, Kunhegyes helységekből 12 család 71 fővel vállalta a templomépítés Ez az írás PAPP Izabella: Görög kereskedők a Jászkunságban (Zounuk 2. A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve. Szcrk.: BOTKA János, Szolnok, 1987.) c. dolgozatához kapcsolódva folytatni kívánja a jászkunsági görögök életét feltáró munkát. 2 Szolnok Megyei Levéltár (Továbbiakban: SZML) Jaszkun Kerület Közigazgatási iratai Fasc. 4. No. 335. 3

SZML Jászkun Ker. Közig. ir. Fasc. 4. No. 2325, 1903. Utal az iratra jelzet nélkül SZENTESI TÓTH Kálmán: Történelmi emlékek a Jászkunság és Karcag múltjából. Karcag, 1940. 76. 21