Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 3. (Szolnok, 1988)

TANULMÁNYOK - Nagy Márta: A karcagi görög templom ikonosztázionja / 21. o.

költségeit. 4 Bízva kérelmük kedvező elbírálásában, már szeptemberben a város legszebb részeinek egyikén megvásárolták a szükséges telket. 5 Karcag városa elismerte a görögök templomépítési igényét: ,,mi abban, hogy az ezen Helyben lévő Boltos Kereskedő Görögök Templomot Toronnyal együtt építsenek, tartván magunkat az Ország Törvé­nyeihez, nem ellenkezünk." 6 Támogatta a görögök templomépítési kérelmét Dioni­sziosz Popovics kozáni származású budai püspök (1790-1828) is. A nagykunsági görö­gök 1794. február 14-én nyilatkoztak, hogy a templomépítéshez rendelkezésre áll 9150 forint, ami adakozásból gyűlt össze. 7 Mindezek alapján igen gyorsan döntés szü­letett a templom ügyében: a Helytartótanács 8887. sz. alatt értesítette a jászkun főka­pitányt, hogy a király őfelsége a karcagi görög templom építését a legkegyelmesebben engedélyezte. 8 A templom hamar felépült. A proszkomidát díszítő feliratos freskón az 1798-as évszám látható. A templom költségvetését 1794. január 28-án Jung József pesti építő­mester készítette el. 9 Jung József ekkortájt a pesti görög templom építését irányítot­ta, 10 talán ez, talán közös megegyezés volt az oka, hogy a karcagi templomot nem ő, hanem Rábl Károly gyöngyösi építőmester építette fel. 11 A hazai görög templomokhoz hasonlóan a karcagi nem a hagyományos bizánci centrális, hanem a korabeii magyarországi hosszanti alaprajzi elrendezés szerint épült. A templomépület kivitelezésében igazodtak a helyi barokk stílusirányzathoz, a belső tér kialakításában a liturgia szabályai által meghatározott ősi bizánci hagyományokat követték. Az egyházközség minden bizonnyal még 1793-ban megalakult, 12 és az iratok tanúsága szerint az aradi non unitus püspök juriszdikciója alá tartozott. A templomot Szent György tiszteletére építették és szentelték fel. 13 A karcagi egyházközségben napjainkig megőrződött műalkotások közül kiemel­kedik az eredeti állapotában álló ikonosztázion, baldachinos oltár, szószék, melyek egységes templomi intérieurt alkotnak. 4 SZML Jászkun Ker. Közig. ir. Fasc. 4. No. 2325. Utal az iratra SZENTESI TÓTH K. 1940. 77. 5 , » , , , Uo. Az iratok szerint a tanács először megtagadta a szerződés protocollalasat. V 7 SZML Jaszkun Ker. Közig. ir. Fasc. 4. No. 335. o SZML Jászkun Ker. Közig. ir. Fasc. 4. No. 27. 9 SZML Jászkun Ker. Közig. ir. Fasc. 4. No. 1041. Utal az iratra PAPP I. 1987. 319. FÜVES Ödön: A pesti görög templom építéstörténete. Építés - Építészettudomány. 1975.; GERÖNÉ KRÁMER Márta: Jung József pesti építőmester. Magyar Műemlékvédelem. 1967 — 68. U SZML Jászkun Ker. Közig. ir. Fasc. 1. No. 2115. (2 db irat) 12 SZML Jászkun Ker. Közig. ir. Fasc. 4. No. 2325. 13 A templom, ill. a jászkunsági görögök történetére vonatkozóan: NAGY Márta: Görögök a Jász­kunságban. Györffy István Nagykun Múzeum és a Kecskeméti Szentháromság Magyar Ortho­dox Egyházközség kiadásában, 1988. 41. 22

Next

/
Thumbnails
Contents