Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 3. (Szolnok, 1988)

TANULMÁNYOK - J. Tóth Dezső: A kunszentmártoni mezőgazdasági szövetkezet gazdasági fejlődése a kollektivizálás idején (1948-1959) / 195. o.

közelítette (Zalka Tsz: 10 070 Ft) vagy túlszárnyalta (Búzakalász Tsz: 14 200 Ft; Zöldmező Tsz: 11 200 Ft) az országos és a megyei szintet. Az elégedettség azonban most sem teljes, különösen a Zalka Tsz-ben, ahol a talaj minőségétől elmaradó termelési eredmények és kereseti lehetőségek méltán váltották ki a tagok bíráló megjegyzéseit. Ezért egyre többen vetették fel a szakvezetés megerősítésének szükségességét. A másik 2 gazdaságban csak 1958-ban volt elégedetlenség, a következő év jobb eredményei kezdték csillapítani a tsz-tagok kedélyét.

53 A község tsz-eiben ezekben az években is a munkaegység maradt a legfontosabb elosztási forma, ha fel is vetődött többször újabbak alkalmazásának szükségessége. Bár nőtt a közösből származó személyes jövedelemben a készpénz is, de még mindenhol nagyarányú a természetbeni juttatás. 1957-től egyre rendszeresebbé vált az előlegfizetés. A kunszentmártoni tsz-tagság földje után hol kapott földjáradékot, hol nem, mert csak 1959-ben vált kötelezővé annak fizetése, amikor a birtokos parasztság megnyerése vált központi feladattá. A rendelkezés a Búzakalász és a Zöldmező Tsz-ekben különösebb ellenállás nélkül megvalósult. A Zalka Tsz vezetősége azonban még a földművelésügyi minisztérium segítségét is igénybe akarta venni annak megakadályozására. Csak hosszú ideig tartó viták eredményeként vette tudomásul a fizetés kötelező ségét. Ez a nagy ellenállás arra vezethető vissza, hogy a tsz vezetőségében többségben voltak az egykori agrárproletárok, akik a munka szerinti elosztás szocialista elvéből kiindulva nem, illetve csak nehezen értették meg: a birtokos és ezen belül is a középparasztság tsz-be szervezésének és végleges megnyerésének egyik módja a földjáradék fizetése. Elfogadtatásához azonban az irányító szervek nyomatékos figyelemfelhívására volt szükség. (Megjegyzendő, hogy a viták ellenére 1954—1957 kivételével a Zalka Tszben is megkapták a földjáradékot a földes tsz-tagok.)

54 A háztáji gazdaságok jelentősége a korábbi évekhez viszonyítva tovább nőtt. Ezt lehetővé tette az, hogy a párt és állami szervek kezdték felismerni azok szükségességét, alapját pedig az adta, hogy most már a családfő mellett minden rendszeresen dolgozó tsz-tag kapott háztáji földet. A háztáji gazdálkodás fontosságát jól érzékelteti, hogy 1958-ban — a számosállatban kifejezett — háztáji állatállomány megközelítette a közösét; 1959-ben az innen származó évi jövedelem elérte az összjövedelmen belüli 45%-ot. Szerepüket jól mutatja az, hogy nélkülük a mezőgazdasági termelés észrevehetően csökkent volna a kollektivizálás éveiben. A kunszentmártoni tsz-tagság háztáji gazdaságára vonatkozóan csak néhány adat áll rendelkezésünkre. így a Zalka Tsz 1957 februárjában elfogadott alapszabálya szerint a háztáji föld nagyságát a teljesített munkaegységek száma és a betakarításban való részvétel szabta meg. Sőt azt is kimondták, hogy munkaegység-jóváírás ellenében mindazoktól el kell venni a háztáji földet, akik nem vesznek részt a betakarítási munkákban. Uo. Zalka es Búzakalász Tsz 1959-es zárszámadása; Zalka Tsz kgy. 1958. dec. 3,1959. Jan. 16, 1960. szept. 4; Ksztm-i Községi Tanács V.B. ül. 1960. febr. 22; Kungyalui Tanács V.B. ül. 1959. dec. 29. 54

Uo. Zalka Tsz kgy. 1957. febr. 2, 1958. dec. 3, 1959. okt. 3, 1960. szept. 4; Vez. ül. 1959. szept. 4; Ksztm-i Községi Tanács V.B. ül. 1959. aug. 3. 215