Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 3. (Szolnok, 1988)

TANULMÁNYOK - J. Tóth Dezső: A kunszentmártoni mezőgazdasági szövetkezet gazdasági fejlődése a kollektivizálás idején (1948-1959) / 195. o.

kialakulása. így a Zalka Tsz-ben az előző évekhez képest többszörösére nőtt az erő- és a fontosabb munkagépek száma. Ezek biztosították a gépállomási szolgáltatások mellett a növénytermesztési munkák döntő többségének a gépesítését a község tsz-eiben. Az általánosabbá és a jobb minőségűvé válást nehezítette, hogy a gépek egy részét alig lehetett használni, mert vagy régiek voltak, vagy nem végezték el rajtuk megfelelő szinten a karbantartási munkákat.

39 Az országban alig volt olyan - kis vagy nagy — gazdaság, ahol megoldódott volna a talajerő-gazdálkodás, bár valamelyest nőtt a felhasznált szerves- és műtrágya mennyisége, illetve a megszórt terület. Erre utalnak a Zalka Tsz adatai is, ahol az országos tszátlaghoz hasonlóan 1957- és 1958-ban a szántóterület 11,5—17%-a részesült szerves trágyában.

40 A község tsz-eiben nőtt a felhasznált műtrágya mennyisége és a műtrágyázott területek aránya is. így 1959-ben a Zalka Tsz szántóterületének 60%-a kapott valamilyen műtrágyát. A Zöldmező Tsz 1958-ban az 1 hektárra jutó 205 kg-os műtrágya mennyiségével elhagyta az országos átlagot is.

41 Az állattenyésztés változásait a következő adatok szemléltetik. A 100 hektár közös területre jutó számosállat (márc. 31-én) év Zalka Tsz Búzakalász Zöldmező Tsz Tsz 1957 21,2 11,4 29,2 1959 25,6 17,7 32,5 1960 24,3 19,8 31,3 Adataink szerint az ország tsz-eihez hasonlóan itt is volt előrelépés az állattenyésztés területén. Az előző évekhez képest a számosállat-sűrűség a Zöldmező Tsz-ben nőtt legtöbbet és maradt a legmagasabb. A kunszentmártoniak előrelépése az országos átlaghoz viszonyítva is említést érdemel. Ennek oka, hogy az ellenforradalom vihara a 3 gazdaságot az országosnál kevésbé tépázta meg, a középparasztok többségének bentmaradásával az állatállomány jórészt nem került ki a közösből. Az állattenyésztési hozamok most is különböztek egymástól tsz-enként és állatfajonként is, de a korábbi évekhez képest számottevő a növekedésük. A Zalka Tsz-ben 1957-ben az 1 tehénre jutó évi tejtermelési átlag 1954-hez viszonyítva több mint 2szeresére - 2200 literre nőtt. Ezzel az eredményével a járás első közös gazdaságává 39 Uo. Zalka Tsz kgy. 1959. jan. 16; 1959-es zárszámadása; Ksztm-i Járási Tanács Mg. Oszt. közig. ir. 6142/1959; Kungyalui Tanács ÁB. ül. 1959. okt. 21; Búzakalász Tsz kgy. 1957. aug. 31. *

u

Uo. Ksztm-i Járási Tanács Mg. Oszt. közig. ir. 5879/2/1959. 41 Uo. Zalka Tsz 1959-es zárszámadása; Kungyalui Tanácsul. 1959. jan. 23. 42 KSH Szolnok megyei Igazgatósága. Szolnok megye fontosabb statisztikai adatai. 1956. Szolnok, 1957. 141.; 1958. Szolnok, 1959. 92.; 1959. Szolnok, 1960. 109. 211