Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 3. (Szolnok, 1988)
TANULMÁNYOK - J. Tóth Dezső: A kunszentmártoni mezőgazdasági szövetkezet gazdasági fejlődése a kollektivizálás idején (1948-1959) / 195. o.
vált, elhagyván az országos átlagot is. 1959-ben a tsz-szervezés befejezése idején a tejtermelés kisebb mértékben itt is visszaesett, mert a kedvezőtlen időjárás miatt most kevesebb volt a takarmány és a vezetés egyre nehezebben birkózott meg a növekvő feladatokkal. A 100 tehénre jutó borjúszaporulat 1954-hez képest köze] 1,5-szeresére — 77-re — nőtt. Ezzel elhagyta az országos átlagot is. A sertéstenyésztés fejlődése jelentős, ami összefügg azzal is, hogy megkezdődött a berksiri állomány kicserélése fehér hússertéssel. 43 A Búzakalász Tsz eredményei is emelkedtek, így többek között 1959-ben az 1 tehénre eső évi tejhozam 2542 literre (1954-hez képest 8-szorosára!), a juhonkénti tejhozam 53 literre, a gyapjúhozam 3,5 kg-ra. Ezzel az állattenyésztés nyereségessé vált. Ezt elősegítette többek között az, hogy 1958-tól kezdődően a szarvasmarha-tenyésztésben megkezdték a mesterséges megtermékenyítést és a fehér hússertések tenyésztését. 44 A Zöldmező Tsz hozamaira vonatkozó néhány adat arra enged következtetni, hogy e téren is első helyen állt a községben. 1958-ban a közel 2800 literes tejhozamával messze túlszárnyalta mind a községi, mind az országos tsz-átlagot. Az értékesített 90 db hízott sertés az árutermelés növekvő jelentőségére utal. 45 1957 első felében a Zalka és a Búzakalász Tsz-ekben a kevés és gyenge minőségű takarmány miatt romlott az állatok kondíciója. Az 1957-ben termelt takarmány mindkét gazdaságban jó minőségű és elég is, de az állatok a szükségesnél hol kevesebbet, hol többet kaptak. Ezért tavaszra egyes takarmányféleségekből hiány keletkezett. A Zöldmező Tsz a másik 2 gazdaságnál kevesebb gonddal küszködött, mert szükségleteihez képest több jó minőségű takarmányt termelt és szakszerűbb volt a felhasználás is. 46 Az állatok számára most sem volt elég férőhely, de az építések következtében az előző évekhez képest mindhárom gazdaságban csökkent a hiány. Gondot jelentett azonban az, hogy az istállók, ólak többsége méreteit tekintve átmenetet képezett a kisés a nagyüzemiek között. 1958-ban a tsz egy 108 férőhelyes tehénistállóval gazdagodott, ami enyhítette az eredeti elhelyezési nehézségeket, de nem oldotta meg, mert közben a szarvasmarhaállomány számnövekedése még jelentősebb volt. A kisebb-nagyobb méretű sertésértékesítések is csak ideig-óráig biztosították a norma szerinti elhelyezést. Ezért ideiglenesen kénytelenek voltak igénybevenni a nagyobb méretű kisüzemi épületeket is. 47 Hasonló nehézségekkel állt szemben a másik 2 gazdaság, amit azok szintén csak részben enyhítettek új épületek létrehozásával. 43 SZML Ksztm-i Járási Tanács Mg. Oszt. közig. ir. 7795/5/1957. Zalka Tsz kgy. 1960. febr. 16. 44 , , , Uo. Búzakalász Tsz iktatott iratai; Jarasi Tanács V.B. Mg. Oszt. állattenyésztési szemléje. 1958. nov. 19. 45 Uo. Kungyalui Tanácsul. 1959. jan. 23; V.B. ül. 1958. szept. 22. Uo. Zalka Tsz választmányul. 1957. febr. 6; Vez.ül. 1959. ápr. 17; kgy. 1960. febr. 16; Búzakalász Tsz kgy. 1957. febr. 2, márc. 29, máj. 30, 1958. jún. 28; Ksztm-i Járási Tanács V.B. Mg. Oszt. állattenyésztési szemléje. 1958. nov. 19. 47 Uo. Ksztm-i Járási Tanács Mg. Oszt. közig. ir. 5879/2/1959. Zalka Tsz statisztikái. 1957. dec. 31; Ig.ül. 1956. okt. 31; kgy. 1959. máj. 7. 212
