Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 3. (Szolnok, 1988)

TANULMÁNYOK - J. Tóth Dezső: A kunszentmártoni mezőgazdasági szövetkezet gazdasági fejlődése a kollektivizálás idején (1948-1959) / 195. o.

A fenti adatok — a korábbi évekhez viszonyítva is — növekedésről tanúskodnak. Ehhez azonban a Zalka Tsz-ben a saját források mellett hozzájárultak a hitelelengedések és az állami dotáció e célra felhasznált része is. Végül azt is megállapíthatjuk, hogy a község tsz-dolgozóinak személyes jövedelme az országos, a megyei és a környező tszek átlagához hasonlóan alakult. A tagság — főleg az egykori agrárproletárok - többsége tartalék nélkül lépett a tsz-be, máról holnapra élt, ezért létkérdés volt számára, hogy mennyit kap a tsz-ből és milyen rendszerességgel. Mivel mindkettővel volt probléma, ezért nem egyszer adott hangot elégedetlenségének. így 1954 októberében a Zalka Tsz tagjai felvetették, hogy „vagy pénzt adnak, vagy leáll a munka. ... a tagok annyira elszegényednek, hogy kénytelenek lesznek máshová elmenni dolgozni..."

32 (A napszámba járás gondolata 1956 nyarán sem ismeretlen, mert a kapott előlegből nagyon nehéz megélni.) 1954-ben a közgyűléseken „Állandóan a kevés jövedelemről beszélnek. ... Az ilyen tagok jövedelmük fő forrását... a háztáji gazdaságban látják.' A Rákóczi Tsz-ben még alacsonyabb a személyes jövedelem, ezért az 1954. decemberi közgyűlésen „A tagság a legnagyobb elégedetlenséggel zúg, pénzt követel. ... Elmennek oda dolgozni, ahol fizetést kapnak."

34 A Zöldmező Tsz-ben a munkaegység értéke 1954-ben jelentősen elmaradt a másik 2 gazdaságé mögött, de a következő évre lényeges fordulat következett be: ekkorra a Zöldmező Tsz megközelítette a Zalka Máté, elhagyta a Rákóczi Tsz munkaegység értékét.

35 A fentiekből természetesnek tekinthető, hogy a háztáji gazdaságból származó jövedelem ekkor is a megélhetés egyik legfontosabb forrása, melynek alapját az — 1954 augusztusától 1600 o-ölre felemelt -háztáji föld adta. A közösből származó jövedelem nagyságára és rendszertelenségére vezethető vissza, hogy a Zalka és a Rákóczi Tsz-ek több tagja a háztáji mellett elhanyagolta a közös munkát, a háztáji föld területe és az állatállomány száma nagyobb volt a megengedettnél. Ezért 1955 nyarától kötelezték a tsz-tagságot az állatállomány létszámcsökkentésére.

36 A háztáji gazdaság elsődleges szerepe a tsz-családok élelmiszer szükségleteinek kielégítése, de már ekkor is — növekvő mértékben — piacoltak, mert kevés volt az előleg a bolti vásárlásokra. 3. Gazdasági eredmények és gondok a kollektivizálás befejezése idején (1956—1959) Az ellenforradalom leverése után a párt agrárpolitikájának „deklarált" célja a termelési biztonság megteremtése, a termelőerők fejlesztése, a mezőgazdasági termelés belterjessé tétele, felemelése, az árutermelés fokozása mindkét szektorban, különös fi32

MSZMP SZMB Arch. 46/3/68. Zalka Tsz pártért. 1954. okt. 19. 33

Uo. 39/2/201. Jel. a Zalka Tsz-ró'l. 1955. febr. 12. 34

SZML Rákóczi Tsz kgy. 1954. dec. 11. it -"MSZMP SZMB Arch. Gyűjt. A Szolnok megyei mg. tsz-ek zárszámadási összefoglalói. 36

SZML Rákóczi Tsz kgy. 1954. máj. 9; Zalka Tsz lg. ül. 1955. febr. 3, 18; Ksztm-i Községi Tanács V.B. ül. 1955. jún. 20. 208