Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 3. (Szolnok, 1988)

TANULMÁNYOK - Balázs György: A közbiztonság megteremtése, a népi karhatalom felállítása és a rendőrség megszervezése Jász-Nagykun-Szolnok megyében 1944-45-ben / 169. o.

tekre buzdítani, arra kötelezni, hogy maga is gondoskodjék a rend helyreállításáról, a vagyoni és személyi biztonság védelméről. Szorgalmazták a népőrség vagy polgárőrség megszervezését; minden férfi jelentkezhetett, aki a közbiztonságért tenni akart valamit, és mindenütt akadtak elegen, akik vállalták a közbiztonság védelmét. Ezeket az egyéneket karszalaggal látták el, és beosztották őket úgy, hogy éjjel-nappal jusson elegendő ügyelet az utcára. Ezzel egyidejűleg - a közbiztonság hatékonyabbá tétele érdekében - megszervezték a közigazgatási hatóságok azt is, hogy akit rendbontáson, lopáson értek, azok a lehető legrövidebb időn belül elnyerjék szigorú büntetésüket. A fölvázoltakból az a kép tárul elénk, hogy elsősorban maguk a szovjet katonai parancsnokságok biztosították a felszabadított területek rendfenntartásának előfeltételeit. Ez nem utolsósorban a szovjet hadsereg érdekében is állott, mert az ily módon kialakult hátország rendje, nyugalma a szovjet hadsereg biztonságát is szolgálta, és zökkenőmentesebbé tette a hadianyag, az élelmiszer utánpótlását, s ezzel a harcok folytatásának további sikereit. Természetszerűleg magának a felszabadított helységek lakosságának fűződött legnagyobb érdeke ahhoz, hogy a fegyverek zajának elcsitultával, a front elvonulásával a közrend helyreálljon. Megkövetelte ezt az emberek vagyon- és személybiztonsága, de nem utolsósorban a létet jelentő termelőmunka, s a békés élet tovább folytatása. A köznyugalom megteremtésében igen jelentős szerepet játszottak a Tiszántúl sokszínű forradalmi népi szervei, majd az ezeket magába foglaló Nemzeti Bizottságok. Ezek nagy része létrejöttét követően szükségesnek látta, hogy hatáskörét körvonalazza, s azt a lakosság tudomására hozza. A Nemzeti Bizottságok az adott időszakban - sok esetben a helyi közigazgatási apparátus híján - természetszerűleg ragadták magukhoz a hatalmat, az államhatalmi funkciók gyakorlását, és az 1944 decemberében Debrecenben megalakult Ideiglenes Nemzetgyűlés helyi hatalmi szerveként léptek fel, támogatták az Ideiglenes Nemzeti Kormányt, ügyelve rendeleteinek végrehajtására. Ezen megállapítást támasztja alá az első felszabadult magyar város, Makó Nemzeti Bizottságának a lakossághoz intézett első felhívása is. ,,A háború okozta kivételes állapotok következtében az ideiglenesen megalakult törvényes Nemzeti Kormánynak - hangzik a felhívás — nem áll módjában minden helyi életviszonyra gyors és azonnali intézkedéseket hozni. Ezen feladatokat a Nemzeti Bizottságok végzik, mint a magyar népi demokrácia jogi szervei... célja és feladata minden olyan intézkedés megtétele - legyen az politikai, gazdasági, kulturális, társadalmi vagy közigazgatási -, mely a demokratikus új Magyarország felépítését célozza és előmozdítja.' A fenti felhívásból is kitűnik, hogy a Nemzeti Bizottságok elsősorban politikai szervek voltak, hiszen a demokratikus népi politikát folytató koalíciós pártok kiküldött tagjaiból alakultak meg. A felhívás egyben hitelt érdemlően bizonyítja a Nemzeti Bizottságok államhatalmi jogkörét és szerteágazó szerepét. Ezt a hatáskört az SOMLYAI Magda: Nagy csaták után 1944-1945. Bp. 1975. 52-53. BALÁZS György: A Nemzeti Bizottság s a forradalmi népi szervek megalakulása és működése Szentesen 1944. október 8-tól 1949. február l-ig. (Doktori disszertáció kézirata.) Szentes, 1972. 47. Makói Népújság 1945. január 23. sz. 170