Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 3. (Szolnok, 1988)

TANULMÁNYOK - Balázs György: A közbiztonság megteremtése, a népi karhatalom felállítása és a rendőrség megszervezése Jász-Nagykun-Szolnok megyében 1944-45-ben / 169. o.

Ideiglenes Nemzeti Kormány a 14/1945. számú rendelkezésének kibocsátásával sem volt képes teljes mértékben korlátozni. A bizottságok a felszabadított területeken a karhatalmak felállítására, megszervezésére jelentős gondot fordítottak, elsődleges feladatuknak tekintették. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Tiszától Keletre eső részei - mintegy 25 község és 4 város — 1944. október 7-től október végéig szabadultak fel. A megye többi területe viszont november és december elején, illetve az Ideiglenes Kormány létrejötte után. A községek jó részében, s a városok mindegyikében, amint azok szovjet kézre kerültek, munkához láttak a baloldali népi, kommunista erők. Az új élet kialakításának megindítására a megye keleti részében a front október végi tovahaladásával nyílt lehetőség. Ugyanis a helységek jelentős része a szolnoki hídfőből háromszor megismételt német ellentámadás következtében többször is gazdát cserélt. Ahol már az első felszabaduláskor megkezdődött a baloldali demokratikus erők tevékenysége, ott a harcok elmultával ez kisebb változásokkal folytatódott, de kissé megtorpant, óvatosabbá vált. Főleg a falvakban lassabbodott a demokratikus erők megszerveződése. Az önkéntes népi milíciák Mindezek után — a teljességre való törekvés nélkül — tekintsük át Jász-Nagykun-Szolnok megye helyzetét. Előrebocsátjuk, a megyében az 1944-ben megalakult népi karhatalmak részben oly módon váltak ismeretessé, hogy később, 1945-ben az Ideiglenes Nemzeti Kormány belügyminisztere az 5005/1945. számú rendeletében előírta: valamennyi törvényhatóság tisztviselője - főispán, alispán (B. Gy.) - intézkedjék, mérje fel, hogy közigazgatása területén 1944. szeptember l-ig helységenként milyen létszámú csendőri, rendőri alakulat teljesített szolgálatot, és a Vörös Hadsereg bevonulása után a megyében az új demokratikus karhatalom - polgárőrség, nemzetőrség stb. — községenként, városonként hány fővel alakult meg, és miként vannak felfegyverezve.

5 Az ideiglenes belügyi kormányzat e rendelkezés kiadásával minden bizonnyal fel akarta mérni, s a múlttal összevetni, hogy a felszabadított országrész településein elegendők-e a létrehozott népi karhatalmak a rend, a nyugalom fenntartására, és ezen a téren a jövőben a kormányzatnak milyen intézkedések bevezetésére lesz szüksége. Forrásaink szerint a demokratikus karhatalom megszervezésére először Mezőtúron került sor. A város 1944. október 8-i felszabadítása után a Kommunista Párt helyi szervezete vette kezébe a ,,policájok" megszervezését. A párt és a szovjet katonai parancsnokság ezzel a munkával Magda Árpád, Takács Sándor és Varga Lajos párttagokat bízta meg. Maga a pártvezetőség pedig rendszeresen tárgyalta a karhatalom kötelékébe való jelentkezést, illetve a kiszemeltek ügyét, s csak megbízható embereket vettek fel. A város rendfenntartására egyébként két policáj egységet állítottak föl, 4 KOROM Mihály: A népi bizottságok és a közigazgatás Magyarországon 1944-1945. Bp. 1984. 126. Szolnok Megyei Levéltár (Továbbiakban: SZML) Jászsági Alsójárás főszolgabírójának iratai 213/1945. sz. 171