Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 3. (Szolnok, 1988)

TANULMÁNYOK - Balázs György: A közbiztonság megteremtése, a népi karhatalom felállítása és a rendőrség megszervezése Jász-Nagykun-Szolnok megyében 1944-45-ben / 169. o.

BALÁZS GYÖRGY A KÖZBIZTONSÁG MEGTEREMTÉSE, A NÉPI KARHATALOM FELÁLLÍTÁSA ÉS A RENDŐRSÉG MEGSZERVEZÉSE JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉBEN 1944-4 5-BEN A front távolodásával a felszabadult Tiszántúl városaiban, falvaiban az újonnan alakult közigazgatási apparátus és a megalakult politikai pártok, forradalmi népi szervek első és legfontosabb feladata volt a közállapotok normalizálása s a közbiztonság megteremtése. A négyéves háború, a hadszíntér nyomán az emberi életekben és anyagi javakban bekövetkezett pusztulás komoly megrázkódtatásokat idézett elő az egyének érzés- és gondolkodásvilágában, a közösségek életében. Megváltoztak az erkölcsi normák, fellazultak, érvénytelennek tűntek az emberi együttélést szabályozó korábbi törvények, rendeletek, szokások. Sokan az elhagyott lakások, üzletek stb. fosztogatásából éltek. Voltak, akik orosz nyelvtudásukat arra használták — némelyek hiányos orosz nyelvismerettel (B. Gy.), hogy csapattestüktől lemaradt csellengő katonákat rablásra biztassanak, vagy egyenesen maguk bújtak katonaruhába. A szovjet katonai parancsnokságok már az első napokban intézkedtek a közbiztonság megteremtésének előfeltételeiről. A városparancsnokok kihirdették, hogy a szovjet hadsereg biztosítja a személyi és vagyonbiztonságot. Hangsúlyozták, hogy akit egyéni akció folytán mégis sérelem érne, az forduljon a szovjet hadsereg rendfenntartó járőreihez. Ezzel egyidejűleg intézkedtek a harcok alatt eltulajdonított holmik lehetőség szerinti visszajuttatásáról is. Tudatosították a lakossággal, hogy mindazok, akik bármit elvittek, rablást követtek el, záros határidőn belül minden eltulajdonított holmit szolgáltassanak vissza. Ez vonatkozott a szovjet katonák által átadott vagy ajándékozott tárgyakra is. A rendelkezés komolysága, valamint betartása érdekében a városparancsnokok leszögezték: akik a felszólításnak nem tesznek eleget, „az érvényben levő rögtönítélő bíróság elé állíttatnak." A közbiztonság helyreállításának gyorsabb vagy lassúbb ütemét több tényező befolyásolta. Különösen nehezen ment a főútvonalaktól távol eső kisebb községekben, ahol nem volt szovjet parancsnokság, továbbá ahol a magyar közigazgatás sem tudott időben lábraállni, mivel a vezetők a front közeledtekor elmenekültek, s nem volt, aki hirtelen pótolja őket. Ebben a helyzetben, ha a közbiztonság megteremtése szükségessé tette, a szovjet parancsnokság nem zárkózott el az állomáshelyeiktől távolabb eső községek magyar hatóságainak támogatásától. Természetesen sokat tehettek és tettek a magyar polgári hatóságok is a közrend helyreállítása érdekében. Első intézkedéseik között szerepelt a közbiztonság védelmével kapcsolatos feladatok megtétele. Szükségesnek tartották magát a lakosságot is tet169