Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 3. (Szolnok, 1988)

TANULMÁNYOK - Kiss Kálmánné: Az értelmiség szerepe 1918-19-ben Kisújszálláson / 147. o.

terjesztő előadásokat. Nyilvánvaló, hogy a dolgozó nép művelődésének szívén viselése ugyanabból a társadalmi igazságigényből fakadt már, ami 1919-ben a forradalmi szerep vállalására ösztönözte. 1915. december 1-től hadiszolgálatot teljesített, a frontról 1918-ban sok tapasztalattal került haza. Dr. Borzsák József 1907-től tanított iskolánkban. Görög-latin-magyar szakos tanár (de rendkívüli tárgyként franciát is tanított). 1883-ban született Monoron; apja kistisztviselő volt, aki szerény jövedelméből tíz gyermeket nevelt fel. Nehéz körülmények között szerezhetett tanári oklevelet Borzsák József, s a kisemberek sorsa, a társadalmi problémák megoldása ezért is érintette őt közelről. Vele egyidős volt Fejér József, akit 1915 szeptemberében, a debreceni kollégium tanárává, majd igazgatójává választott Barcza József helyére neveztek ki tanárrá, latint és magyart tanított, sőt VIII. osztályban ún. „bölcsészeti előtant" is. Fejér József Kézdivásárhelyen született, apja pedellus volt, középiskolai és egyetemi tanulmányainak elvégzését nagy rátermettsége, kitartása és szüleinek áldozatai tették lehetővé. Diplomáját a kolozsvári egyetemen szerezte. Kisújszállási bemutatkozása az 1915/16-os tanévnyitón elmondott tanári székfoglalója, amelyben Madách Az ember tragédiája című művét boncolgatta, s a bibliai mítosz hatását vizsgálva azt emelte ki, hogy a szereplők igazi drámai hősök, nem a vallás istenét és ördögét kell látni bennük. Végső összegezése: „Minél mélyebben foglalkozik az irodalom Az ember tragédiájával, annál több eredetiséget és önállóságot födöz föl benne."

10 Fejér József nem kapcsolódott be a város ún. társadalmi életébe, ehhez megfelelő anyagi bázissal sem rendelkezett, mivel fizetésén kívül más jövedelme nem volt. Felesége is szegény családból származott, így a gazdag családokba benősült kartársainál jóval nehezebb körülmények között élt; ezenkívül az úri körök akkori társasági életétől puritán jelleme, egész életfelfogása is elválasztotta. Itteni munkássága első évétől vezetője az iskola nagy múltú „Arany János" önképzőkörének (ebben is Szeremley Barna és Barcza József, nagytudású, neves kollégái nyomába lép). A körnek évenként 25-30 tagja volt, évi 20-22 ülésén Fejér József vezetésével zömmel aktuális irodalmi témákkal foglalkoztak a tanulók. 1916/17-ben pl. fő téma a névadó Arany János munkássága (születésének 100. évfordulója alkalmából). A kiírt pályatételek, versenyek és a március 4-én tartott nyilvános díszgyűlés is ezzel álltak kapcsolatban, s mint érdekes (csak 1967-ben megvalósult!) kezdeményezést említhetjük, hogy az önképzőkör a közönség adakozásából összegyűjtött összeget, egy, a városunkban felállítandó Aranyszobor alapja javára hivatalosan a város pénztárához juttatott. Az évkönyvek tanúsága szerint a kör tagjai, tehát azok a tanulók, akik Fejér József oktató-nevelő munkájának hatását legközvetlenebbül érezhették, a Tanácsköztársaság idején a legaktívabban kapcsolódtak be az ifjúsági mozgalomba, a KIMSZ kisújszállási vezetői lettek. (Vörös Márton, Csatáry Margit, Ember György). Fejér József tartotta már 1916-ban a március 15-i iskolai ünnepélyen az ünnepi beszédet, ő volt a fő rendezője az ezévben előadott Csalódások c. vígjátéknak is. Vele együtt dolgozó kartársai úgy emlékeznek rá, mint nagy képzettsége mellett rendkívüli szuggesztív erővel rendelkező emberre. Ez magyarázza azt is, hogy tanártársai közül később többeket megnyert a szocialista eszméknek, sőt az iskolán túllépve, a város proletársága is hivatott vezetőjét látta benne. *®A Kisújszállási Ev. Ref. Főgymnázium Évkönyve 1915/16. 17. 152