Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 3. (Szolnok, 1988)

TANULMÁNYOK - Kiss Kálmánné: Az értelmiség szerepe 1918-19-ben Kisújszálláson / 147. o.

Az elégedetlen tömegekkel való közvetlen kapcsolata kialakulását egy külső körülmény is elősegítette: Tarbócs u. 4. sz. alatti lakásával szemben, az akkor még félig elkészült (1944-ben lebombázott) óvodaépületben jelölt ki a városvezetőség gyülekezőhelyet az 1918-ban tömegesen hazatérő volt hadifoglyok számára. Ezeknek a testileglelkileg elgyötört embereknek a polgári életbe való visszailleszkedése, foglalkoztatásuk, családjuk ellátása súlyos probléma volt, amellyel „a városi vezetőség nem tud, nem mer vagy nem akar törődni" — írja visszaemlékezésében dr. Borzsák József. Érdekükben mindössze annyi történt, hogy az 1918. novemberi képviselőtestületi ülésen 100 ezer korona alapot szavaztak meg nyomoruk enyhítésére, a „megbízhatóbb" katonákból pedig nemzetőrséget szerveztek, melynek tagjai igen szerény fizetés ellenében a kormány pozícióját voltak kötelesek védelmezni. Fejér József többször is alkalmat talált arra, hogy beszélhessen ezekkel a szegényemberekkel gondjaikról. — „Törődni kell az emberekkel — volt mondása — vezetni őket higgadt okossággal, s legfőképp szeretettel, amit sem a városvezetőség, sem a szeretettel sáfárkodó egyház nem nyújt, nem juttat nekik."

11 Fejér Józsefnek nyilván része volt abban is, hogy 1918 májusában, a vizsgákat megelőző héten ,,a sokat szenvedett hazatérő hadifoglyaink anyagi helyzetének javítására adakozott ifjúságunk" 151 korona 80 fillért, ahogy arról az iskola évkönyve beszámol. Természetesen e volt hadifoglyok Szovjet-Oroszországban szerzett tapasztalatai, ott kialakult nézetei is hatottak Fejér József világnézeti fejlődésére. „Ezek s ilyenfajta beszélgetések indítottak el bennünket a felé az út felé, mely a válaszúiba torkollott, amely kezünkbe adta az iránytűt, merre tájolódjunk, ha az igazság és becsület útján akarunk járni. így kerültünk mind szorosabb barátságba egymással, és mind meghittebb kapcsolatba a néppel, amelyet jónak, nagynak, nemesnek tartottunk és ismertünk mind jobban és jobban meg — a néppel, melyből származtunk magunk is, s amelybe eszmei síkon visszakerülni örömünknek éreztük, éppúgy, mint féltő gyöngédséggel segíteni őt az önállóság keresésében, s az az örökkön szent kötelezettséggel, mely a gyengébbel szemben arra hárul, akit életének kedvezőbb folyása helyzetileg - látszat szerint — de sokszor így is igen kérdéses joggal annak fölibe emel."

12 A gimnázium igazgatója ebben A gimnázium igazgatója ebben a tanévben CSATÁRY Endre volt, aki 1898-tól tanított latint és magyart iskolánkban, hosszú időn át az Ifjúsági Segítő Egyesület felügyelő tanári tisztét is ellátta. 1907-től az iskolát fenntartó ref. egyház, a város és a gimnázium legtekintélyesebb vezetőiből álló igazgatótanács jegyzője, 1915-től annak rendes tagja. Haladó gondolkodású ember. Ezt igazolja többek között az 1919. január 7-én, a tanulóifjúság előtt elmondott beszéde, amelyről a helyi újság beszámolójából értesülünk (erről a tanévről u.i. nem jelent meg évkönyv!) A cikk címe: „A köztársaság eszméinek ismertetése főgymnáziumunkban". Eszerint az igazgató azért hívta össze az ifjúságot, hogy ismertesse azokat a történelmi fontosságú eseményeket, amelyek az iskola spanyolnátha-járvány miatti bezárása óta történtek. „Október 31., amely már egyszer, négy évszázad előtt a vallási elnyomottság béklyóit törte össze, most a politiDr. BORZSÁK József visszaemlékezése (kézirat). (Továbbiakban: BORZSÁK J. visszaérni.) MSZMP Szolnok Megyei Bizottságának Archívuma Munkásmozgalmi Adattára. (Továbbiakban: MSZMP SZMB. Arch. M.A.) 12

Uo. 153