Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 3. (Szolnok, 1988)
TANULMÁNYOK - Kiss Kálmánné: Az értelmiség szerepe 1918-19-ben Kisújszálláson / 147. o.
nek tűnik: „Valamely iskola csak akkor töltheti be igazán feladatát, ha a társadalommal, melynek létét köszönheti, fenntartja és ápolja az összeköttetést. Ne üvegházi növény legyen intézetünk, melynek fenntartása sokba kerül, mégis satnya — de gyümölcsfa, mely a plántálóknak, gondozóknak lombot és gazdag gyümölcsöt biztosít." Az a Pallagi Gyula, akiről 1903-ban nekrológjában így szól az Uránia című országos folyóirat: „Mint igazgató olyan színvonalra emelte a kisújszállási gimnáziumot, hogy az ma bármely középiskolánkkal kiállja a versenyt." A kor követelményeihez való alkalmazkodni tudás — ez sem volt kis fegyvertény. A pozitív példák sorát említhetnénk századunk további, nehéz évtizedeiből is. Az 1920-as, 30-as években nemcsak a korszerű pedagógiát tudományos szinten művelő későbbi egyetemi tanárok (pl. dr. Jausz Béla, dr. Borbély András) kerültek ki a gimnázium tanárai közül, hanem a tanítványok olyan sora is, akik már egyetemi hallgatóként — Debrecenben, Budapesten - bekapcsolódtak a baloldali mozgalmakba. (Kovács Kálmán, Barla-Szabó Ödön, Szabó Kálmán, Szabó Gergely, Ari Sándor, Kiss Tamás, Szeremley Gyula, Gyáni Imre, Gyáni Sándor stb.), akik az 1937-ben megalakult Márciusi Front élvonalához tartoztak. Kállai Gyula és Zöld Sándor hatására jórészt marxistává is váltak, kapcsolatokat teremtettek a kisújszállási agrárszocialistákkal, szociáldemokratákkal és illegális kommunistákkal, megalapozva ezzel a felszabadulást követő években oly gazdagon kamatozó népfrontos politikát is. Később tanárként, mérnökként, orvosként jogászként, gyakran magas vezető pozíciókban is - az új értelmiség jeles képviselőivé váltak. Szerepükről Fehér Lajos így történt, Nánási László Emlékezetből című memoárja éppoly elismeréssel szól, mint Tóth Pál Péter Metszéspontok című monográfiája. Az alábbiakban - a közelgő 70. évfordulóra is gondolva — Kisújszállás baloldali értelmiségének az 1918—19-es forradalmakban vállalt szerepét ismertetjük. Az „őszirózsás forradalom" hatása Közismert, hogy az első világháború végén kialakult gazdasági, bel- és külpolitikai válság, valamint a nagy októberi szocialista forradalom hatása egész Magyarországon forradalmi helyzetet alakított ki 1918 nyarára. A történelmi fejlődés legsürgősebben elérendő következő lépcsője a polgári demokratikus átalakulás volt; 1918 október 31-én Budapesten, majd országszerte győzött az úgynevezett őszirózsás forradalom. A Nemzeti Tanács helyi bizottságai Szolnok megyében az 1918 novemberében megyeszerte megtartott gyűléseken alakultak meg. Kisújszálláson is megtörtént ez, mégpedig úgy, hogy a helyi közigazgatási vezetők maguk hozták létre a Nemzeti Tanács felhívására, s abban ők maguk is részt vettek, illetve „... helyükön maradtak, de csak úgy, hogy színleg csatlakoztak a forradalomhoz és elismerték a forradalom vívmányait" — ahogy azt HAJDÚ Tibor is megállapítja. 5 A kisújszállási Nemzeti Tanács kétarcúsága kitűnik az ekkor ide is ellátogató Móricz Zsigmond érdekes riportjából is, amelyben többek között ez áll: „A városháza nagy tanácstermében csak egy lámpa ég az egyik asztalon. Ott ül a polgármester, a főügyész, kedélyesen szivarozva, s az asztal mellett körül a Nemzeti Tanács. Egyszerű, 5 HAJDÚ Tibor: Tanácsok Magyarországon 1918/19-ben. Bp. 1958. 40. 149
