Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 3. (Szolnok, 1988)

TANULMÁNYOK - Kiss Kálmánné: Az értelmiség szerepe 1918-19-ben Kisújszálláson / 147. o.

értelmes arcú közkatonák, a házból ha kilépnek favágó, földásó, kis napszámos embe­rek. Most együtt végzik a város vezetését a birtokosok s az urak által választott elöljá­rósággal." 6 Ez a tanács természetesen nem lehetett a forradalom harci szervévé, de a következő néhány hónap — Kisújszálláson éppúgy, mint országszerte — a forradalmi erők növekedésének és szervezkedésének ideje volt. Itt is működött ugyanis a Szociál­demokrata Párt helyi szervezete, a Földmunkások Szakszervezete, az iparosok létre­hozták a Vas- és Fémmunkások Szakszervezetét, a haladó felfogású pedagógusok Fejér József gimnáziumi tanár vezetésével szintén szakszervezetbe tömörültek. Az októberi forradalom után pedig a hazatért katonák katonatanácsot alakítottak. A tömeg, látva, hogy a polgári kormányzat nem képes a gazdasági és egyéb problémák megoldására, egyre inkább balra tolódik, maga akarja a hatalmat kezébe venni. Ennek bizonyítására idézhetjük a városi képviselőtestület jegyzőkönyvét, amely dr. Fekete Lajos rendőrka­pitány hat hónapi szabadságra vonatkozó kérelmét a következő indokolással utasítja el: „A hazatérő katonák zavargó elemei és az alsóbb néposztályok veszettsége felborította a személyi- és vagyonbiztonságot; feltétlenül kívánatos, hogy a rendőrkapitány szemé­lyesen vezesse a rendészeti ügyeket." 7 A város vezetői a helyi lapot is erőteljesen felhasználták arra, hogy a népet a „ve­szedelmes" forradalmi eszméktől megóvják. A Kisújszállás és Vidéke 1919. január 26-i számának vezércikkében olvashatjuk: „A szocialisták a maguk elveinek terjesztésére, diadalra juttatása, a szocialista társadalom és állam megalkotása érdekében az eddigiek­nél is lázasabb tevékenységet fejtenek ki, amidőn a sajtó útján terjesztés mellett szó­nokokat küldenek ki izgató körutakra, és szinte erőszakosan követelik az ő elvüknek elfogadását, rá akarják erőszakolni a magyar társadalomra az ő elvükön felépült társa­dalmi és állami rend azonnali elfogadását, abban a meggyőződésben, hogy megérett, eljött már ehhez az idő, és hogy nekik a követeléshez a jogot megadja az a körülmény, hogy a népköztársaságot megteremtő forradalmat saját életük kockáztatásával ők csi­nálták meg." A cikk a következőkben az emberek vallásos érzését igyekszik kihasználni „mert a szocializmusnak eszménye: az eddig fennállott igazságtalan társadalmi rend megvál­toztatása, a vagyon megoszlásában mutatkozó óriási aránytalanság megszüntetése he­lyes, sőt magasztos. De annak tanításai a részletekben helytelenek, sőt vészesek. Ilyen például az, hogy a vallás teljesen magánügy, éppen ezért annak az iskolai tanításban semmi helye ... Szerencsétlen kicsiny hazánk sorsa örökre meg van pecsételve, ha a szo­cialista kormányzat a vallástanítást, a vallásos nevelést az iskolából kitiltja." Cséty Ró­bert földbirtokos 1 cikke azt igyekszik bizonyítani, hogy az igazi haladást csakis a polgá­ri pártok képviselik, mert úgymond „ki osztálygyűlöletre izgat, az nem a szociális hala­dás embere, hanem hazaáruló... a bolsevikiek elsősorban a szegény ember nyomorát állandósítják." 8 Az élelem- és tüzelőhiánnyal küzdő szegényeket azonban ezek az érvek már alig­6 MÓRICZ Zsigmond: Vasfejű kunok közt. Bp. 1953. 44. 7 - ­Szolnok Megyei Levéltár (továbbiakban: SZML) Kisújszállás ir. Közgyűlésijegyzokönyv. 161. sz. 1918. november, e Kisújszállás és Vidéke. 1919. február 2. Országos Széchenyi Könyvtár folyóirattára (továbbiak­ban: OSZK.f.) 150

Next

/
Thumbnails
Contents