Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 3. (Szolnok, 1988)

TANULMÁNYOK - Kiss Kálmánné: Az értelmiség szerepe 1918-19-ben Kisújszálláson / 147. o.

K1SSKÁLMÁNNÉ AZ ÉRTELMISÉG SZEREPE 1918-19-BEN KISÚJSZÁLLÁSON („Törődni kell az emberekkel, vezetni őket higgadt okossággal...") Az értelmiség fogalma, szerepe A fenti idézet egy kisújszállási gimnáziumi tanártól származik, olyan értelmiségitől, aki 1918—19-ben helyi vezetővé is vált; akkori, sőt mindenkori igazságtartalma bizonyára nem igényel külön bizonyítást. Talán inkább tisztázásra szorul, hogy mit is értsünk értelmiségen. Erre enged következtetni az értelmiség, a szellemi dolgozók és a vezetők fogalmainak gyakran tapasztalható pontatlan használata köznyelvünkben. A zavar egyébként érthető, mert mint HUSZÁR Tibor mondja: „A mai magyar társadalom a világtörténelem nagy mozgásait tekintve nem befejezett... többszörösen összetett szerkezetű."1 E tényből kiindulva vizsgálja a mai magyar értelmiség társadalmi helyét, amely a felszabadulást követő négy évtizedben arányában, képzettségében is igen jelentős növekedést mutat, mai funkciójának betöltése — több ok miatt — mégsem zavarmentes. Ennek tudományos vizsgálatát, újrafogalmazását a klasszikus osztályszerkezetet — így a munkás-paraszt szövetség lényegét, s vele az értelmiségi lét társadalmi tartalmát is — módosító változások sora is indokolja. Az értelmiség kifejezés bizonyára nyelvújítási „lelemény". Régibb korokban a vezető (politikai, katonai, gazdasági) fogalma a szellem emberének fogalmától oly távol állt, hogy bizonyára nem is keveredhetett, legfeljebb olykor véletlenszerűen egybeesett. De nézzünk néhány modernebb meghatározást! Az 1968-as Kislexikonban ez áll: „Értelmiség: szellemi dolgozók, akik magas fokú, általában egyetemi, főiskolai képzettségüknek megfelelő szakmunkát végeznek, irodalmi-művészeti, tudományos alkotások létrehozói. A társadalom rétege." Az 1973-ban kiadott Filozófiai kislexikon az utóbbival kezdi: „társadalmi réteg, amely a fizikai és szellemi munka közötti munkamegosztás alapján jött létre... a szellemi munkával foglalkozókból áll. Soraiba tartoznak a mérnökök ... orvosok, művészek, tanárok és tudósok, az alkalmazottak nagy része." Kialakulását, történelmi útját, a szocializmusban betöltött szerepét és a kommunizmusban várható megszűnését fejti még ki a szócikk. A szocializmus fejlődésének időszerű kérdései hazánkban című országos elméleti tanácskozás (Szeged, 1987. február 19—21.) természetesen sokkal korszerűbben és sokoldalúbban közelítette meg a kérdést. KULCSÁR Kálmán Társadalomkép és társadalmi folyamatok a 80-as években című írásában például közli, hogy 1949-ben Magyarországon az aktív keresők 8,6%-a, *A magyar értelmiség a 80-as években. Az MSZMP értelmiségpolitikájának néhány időszerű kérdése. (Szerk.: HUSZÁR Tibor) Bp. 1986. 18. 147