Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 3. (Szolnok, 1988)

TANULMÁNYOK - Cseh Géza: Országgyűlési választási mozgalmak Jászberényben a kiegyezéstől a millenniumig / 87. o.

1890-es évek elején sem csökkent, jászberényi híveinek számát a nemzeti jelszavak nem növelték. Jászberényben az 1880-as évek végétől a társadalmi ellentétek kiéleződtek. A város lakosságát leginkább izgató problémát a közbirtokossági legelők felosztásának kérdése jelentette. A XIX. század második felében a kapitalista fejlődés kibontakozása a Jászkunságban is meggyorsította a vagyoni differenciálódást, olyannyira, hogy az 1890-es években a jászkun szegényparasztság tönkremenése négyszer olyan gyors volt, 70 mint Magyarország más területein. Az elszegényedés Jászberényben is rohamossá vált. Ugyanakkor a Jászberényi Redemptus közbirtokosság kezében óriási földvagyon összpontosult. Az 1880-as évek végén a 4231 kh-as Szeged környéki Mérges pusztához a Budapesttől délkeletre lévő Dabas határában újabb 2850 kh földterületet vásároltak. A szóbanforgó Mántelek és Ürbő puszták megvétele abban az időszakban történt, amikor a többi jász község sorra osztotta fel távoli pusztabirtokait. Az újonnan szerzett birtokokat legeltetésre használták, Mérges pusztát pedig, mint már említettük, haszonbérbe adták. A jászberényi közbirtokosság tagjainak száma a múlt század végén 1710 fő volt, vagyis átlagosan 4,14 kh földterület jutott egy közbirtokossági tagra. A szegényebb közbirtokossági tagok csupán 1-2 kh legelő-illetménnyel rendelkeztek, míg a vagyonosak birtokrésze az 50-60 kh-at is elérte.

79 Állatokat a birtokosok legelőilletményük arányában tarthattak a pusztákon. A csekély legelőilletménnyel és csupán egy-két szarvasmarhával rendelkező szegényebb közbirtokossági tagoknak a puszták fenntartása nem volt kifizetődő. Ezek Mérges puszta haszonbéréből is csak kis részesedést kaptak. A pusztabirtokok csupán a nagygazdáknak hoztak jelentős hasznot. Az eladósodott szegényparasztság és az extenzív állattartással nem foglalkozó középparasztság nagyobb része is a puszták felosztását kívánta. Csak az így remélt pénzösszeg segíthetett volna nehéz helyzetükön. A jászberényi közbirtokosság századfordulón használt pecsétje A 7081 kh összterületű pusztabirtokok szétparcellázásának, illetve eladásának kérdése egy másfél évtizedig tartó, rendkívül heves agrármozgalmat váltott ki. Az ellentétek, melyeket a közös származástudat, a megyeszékhelyi státusz visszaszer78 KISS J. Jászkun agrárszocialista mozgalmak - 1896-1897. In: Párttörténeti Közelmények 1969/2.98. 79 Jászság 1891. nov. 28. \\\