Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 2. (Szolnok, 1987)
TANULMÁNYOK - Kiss Z. Géza: A Bácskába került Szolnok megyei telepesek mindennapjai a Rádai Levéltár 1819. évi irataiban / 63. o.
A roppant módszeres püspök 12 kérdést fogalmazott, hogy megismerje alaposan lelkészei hivatástudatát. A kérdések annyira részletezők, hogy a lelkészek gyakran csak igennel vagy nemmel felelnek rájuk, ezért a legtöbb információt tartalmazó feketehegyijelentés alapján foglalom össze a korabeli lelkész tennivalóit. Mindegyik lelkipásztornak van törvénykönyve (Kánonja), szertartáskönyve (liturgiája), mindegyik ismeri a II. József-féle rendelkezéseket s ezek szellemében végzi munkáját. A lelkészek számára legfontosabb az igeszolgálat. Vasárnapokon és ünnepeken délelőtt prédikálnak, délután ,,cathecisatiot" (hitoktatást), hétköznapokon reggelenként könyörgést tartanak, „kivévén mikor néha fergeteges, vagy igen szorgos idő van." Esztendőnként hatszor osztanak a lelkészek úrvacsorát, azokat a gyermekeket pedig, akik először járulnak az úrasztalához, előzőleg konfirmálják, 1 ^ a nevüket pedig beírják a gyülekezet jegyzőkönyvébe. Az újszülött gyermekek keresztelése rendkívüli eseteket kivéve a templomban történik, de nem mulasztja el a lelkész a betegek meglátogatását sem. Itt tudjuk meg azt is, hogy a házasulandó fiatalokat (a hivatalosan bejelentett és az esetleges házassági szerződéseket írásban rögzítő eljegyzés után) rendesen három egymást követő vasárnapon publikálja. A publikálási időt csak akkor csökkenti két vasárnapra, és néhány hétköznapra, ha „számos háznéppel bíró ember házasodik, vagy valamely más sürgető környülállás adja elő magát." írásbeli kötelességei között szerepel az anyakönyveknek az egyházkerület utasítása szerint való vezetése, továbbá „Az felséges királyi parantsolatok" és a különböző, publikált egyházi rendelkezések jegyzőkönyvi rögzítése. A feketehegyi lelkész azzal zárja a tevékenységéről szóló jelentést, hogy „Ha valahol, itt a prédikátor szent hivatalához illendő tiszteletben tartatik", de másik három társa sem panaszkodik ebben a vonatkozásban. 17 A lelkészek anyagi helyzetéről igen hasznos információval szolgálnak az egyházi vezetők által aláírt, s pecséttel is hitelesített díjlevelek, amelyek pontosan tolmácsolják mindegyik község esetén a „Prédikátor úr esztendei conventio "-ját. Báthory Gábor körlevelében e téren olyan pontosságot követelt az egyházak vezetőitől, hogy e dokumentumok a bíróság előtt is bármikor bizonyítékul szolgálhassanak. A díjlevelekkel kapcsolatos első megállapításunk az, hogy itt mindenütt gazdag gyülekezetekkel van dolgunk. A lelkészek jövedelme mind a négy gyülekezetben két világosan elkülönülő részből áll. Az egyik a pénzben és naturáliákban fizetett egyházi járandóság, a másik a földterület, amely még abból az időből származik, amikor kezdetét vette a kamara által falvanként rendelkezésre bocsátott határ felosztása. A felosztásnál ugyan mindenekelőtt a beköltöző családok száma és állapota volt az irányadó, de gondoltak a különböző közösségi célok kielégítésére is. Forrásunkból ugyan pontosan nem deríthető ki az ilyen célra kiszakított föld összes területe, de ismerjük az egyházi célra adott földterület nagyságát, s azt is tudjuk, hogy általában a prédikátor és a rektor földjének a szomszédságában ott volt a helység földje is, és mindegyiket sessioként emkonfirmál: hitében (oktatással) megerősít. 17RADAY Lt. uo. Községenként: IV. A lelkipásztor. 72
