Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 2. (Szolnok, 1987)

TANULMÁNYOK - Szabó Lajos: Megélhetőség Kisújszálláson a XVIII. század második felében (Conventiók, bérek, jövedelmek) / 29. o.

kapcsolatosan intézkedik: „Mindjárt bé következik a szolgák fogadásoknak ideje is; azért commitáltatik Birák Uraméknak, hogy publicálíyák a nép előtt a szolgák eránt kiadott Districtuális Determinátiót és effektállyák is, különben vagy én, vagy tiszt társam uraimék investigálni fogjuk és a rendetlenség mind a gazdában, mind a szolgában, ha hol tapasztaltatik, érzékenyen corrigáltatni fog amelly szolgának való személy nem akar szolgának állani cum initio affuturi Anni nékem referálni kelletik, tabellariter neveiket, én azt tselekszem a determinátió szerént, hogy először ugyan Sztmártónba, onnan vason dologra fogom küldeni eő Felsége számára városokra, vagy pedig gyalog katonaságra, úgy is mostanában az oly személyekre szükség vagyon"

9 - írja 1778 végén Hléssy János nagykun kapitány — igen keményen - a nagykun helységek bíráihoz. Körrendelete végeredményben kettős érdeket szolgál: az adóalany teljesítőképességének növelését - felsőbb érdeknek eleget téve —, és a redemptus gazdák munkaerő szükségletének kielégítését. Tapasztalati tény ugyanis, hogy „szorgos dolog időben" (tavasztól őszig) elsősorban a fejletlen termelőeszközök használata miatt, de a viszonylag gyors gazdasági növekedés következtében is, megnő a munkáskezek iránti szükséglet. Sokan viszont - jobb lehetőség (részes munka, árenda, egyéb kedvező munkaalkalom) reményében - vonakodnak éves szolgálatot vállalni, ami kötöttséggel, személyes függőséggel jár. A szolgának szegődés időpontját egyértelműen meghatározták, amely szerint: „az helységek tselédjeinek szegődtetése a bírói választás végett minden szentek napjára, az szolgálóké pedig bevett szokás szerint Szent György napjára hagyatván, hogy minden más béresek és hasonló belső szolgálatot viselők új esztendő napján és ugyan egész esztendőre állíttassanak parantsoltatik."

10 Tehát militáris, azaz katonai év szerint történt a bíróválasztás, s akkor került sor a községi szolgálatban levő cselédek (kocsisok, béresek, csőszök) megválasztására. Régi szokás szerint a szolgálókat április 24-től, Szent György napjától alkalmazták. A többi „tselédeket" (béres, kocsis, tanyás cseléd, állatgondozó) január 1-től szegődtették. A gazda—szolga viszonyról a körrendelet kimondta: „ha a szolga vagy szolgáló urához engedetlenséget mutat, az ura illendőképpen megbüntetheti, úgy gondatlanság által, vagy szánt szándékkal okozott károkat béribül megbüntetheti, azonban terhesebb vétkét tartozik a bíróságnak bé mondani ... Amely szolga vagy szolgáló gazdáját elhagyná, áztat a gazda szabados helyrül maga is visszaviheti, sőt ezen esetben az megyebeli szomszéd helyiség bírái is tartoznak részére segedelemmel lenni, a szolga pedig 20 és az szolgálló 10 ütés korbátsokkal fog büntettetni. A gazda is ugyan ok nélkül tselédjét el nem tsaphattya, azonban, ha az tseléd szántszándékkal való henyeségével, vagy rossz erköítsével maga elbocsáttatására önként módokat keresne, az ilyen egész esztendőbeli bérinek elvesztésével fog bűnhődni ... Amidőn akármely szolga vagy szolgáló betsülettel kitöltött esztendőbéli szolgálattya után előbb gazdájátul el butsuzni szándékozna, azon első gazdájátul szabadság levelet fog venni, melyben azon tseléd személyének leírását is szükséges feljegyezni. Ezen szolgát, sem szolgálót, ha tsak említett 9

Uo. 1778. XII. 5. l0

Uo. 134. 1781. IV. 14. 36