Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 2. (Szolnok, 1987)
ADATTÁR - Kaposvári Gyula: Adatok Szolnok város levéltára történetéhez / 349. o.
város levéltárában a legrégibb, az 1685-től kezdődő krónikaszerű kötet már csak 1744től tartalmazott töredékes, majd 1764-től folyamatos jegyzőkönyveket, nem pedig a török hódoltság megszűntétől, 1685-től. Ennek pedig előidéző okát is adhatom. A fallal és vizes árokkal körülvett Szolnok jórészt fából készült, náddal, zsindellyel fedett sűrűn beépített utcasoraira mindig veszedelmet jelentett a tűz, kivált ha szélviharral párosult. „... 1739. március 12-én éjjel - írja BOTÁR Imre 14 — a Bozsó Imre kertjében támadt tűz az egész várost elhamvasztotta, még a sópajtákat s a sótisztek lakását is." Tegyük hozzá azt is, hogy az orkánszerű szél az égő zsarátnokot a Tisza-hidra is rávitte és azt felgyújtotta. Az 1739. március 12-i pusztító tűzvész a város történetének sok értékes dokumentumát is megsemmisítette. A kamarai hivatalok iratain kívül elpusztult Szolnok város iratanyaga is. A kárt még növelte, hogy 1741. szeptember 19-én újabb 175 ház égett le. Szolnok város elöljárói maguk panaszolják 1769. március 7-én - az úriszék előtt — a város úrbéri viszonyairól szóló előzmények ismertetésénél: „Hogy pedig több arendatitius contractust (árendás szerződést) nem producálhatunk, oka az, hogy szegény Városunk házábul ki hordozkodván, sok Actáink a nagy confusió miatt nem tsak el vesztenek, hanem meg is égtenek." 15 Szolnok város jegyzőkönyveiben 1739-nél korábbi bejegyzések hiányára mutat az a száz évvel ezelőtt készült kézirat is Szolnok történetéről, amelyet a városi jegyzőkönyvek alapos kijegyzetelésével készített dr. Somogyi Ignác szolnoki főgimnáziumi tanár, és amelyet 1944-ig a Verseghy Gimnázium Tanári Könyvtárában őriztek 3 folio alakú kötetben. BALOGH Béla 1932-ben a Debreceni Szemlében „Szolnok történetírója" 16 címen írt ismertetést a tragikus sorsú, fiatalon elhunyt tanárról és a fent említett monográfiájáról: „A mű három vaskos kötetből áll. Címlapjukon a következő sorok olvashatók: I. Szolnok város és vár története. A honfoglalás előtti időktől kezdve a város 1739. évi leégéséig. I. kötet. Hazai és külföldi forrásmunkák s önálló levéltári kutatások alapján szerkesztett munka. (394 lap.) Szolnokon 1886. év nyarán. II. Szolnok város története 1 739-1880-ig. Szolnok város Nemes Tanácsának ugyancsak azon évekre terjedő történetével. II. kötet. Önálló levéltári kutatások és eredeti forrástanulmányok alapján írta Somogyi Ignác. (640 lap) Szolnokon, 1887-ben, január és február havakban. III. Szolnok város története. Szolnok város lakói, azok élete módja, foglalkozásai, ipara, kereskedelme, vallási, BOTÁR Imre: Szolnok települési, népesedési és gazdasági viszonyai a XVIII. században. Szolnok, 1941. 66. Heves Megyei Levéltár. Polgári perek 1769. 901. sz. BALOGH Béla: Szolnok történetírója. Debreceni Szemle. 1932. december, 465-467.; Somogyi Ignác korai - 31 éves korban bekövetkezett - halála után családja könyveit, kéziratait a Szolnoki Fó'gimnázium tanári könyvtárának ajándékozta. Háromkötetes kéziratos monográfiája, amelyből sokan idéztek, áldozatul esett a tízezret meghaladó - igen értékes - könyvvel együtt a tanári könyvtár 1944-es pusztulásakor. Szomorú párhuzamosság, hogy a Verseghy Ferenc sírja közelében levő síremlékét az 1944. június 2-i bombázás vágta szét. 358