Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 2. (Szolnok, 1987)
ADATTÁR - Kaposvári Gyula: Adatok Szolnok város levéltára történetéhez / 349. o.
Vára pedig még számos századon által Büszkén áll vala itt tornyainak erejével. Innen oszták a jogot szomszédos földeken is túl, Mert ,,Zounuk" vára az vidék főhelye volt..." 5. 1826-tól 1828-ig. Egészbőr-kötés, a borító első oldalán: PROT: OPPIDI CAM: SZOLNOK, keretbe foglalva. A kötés gerince az előzőekhez hasonló, de a 2. és a 4. mezőben a felirat hiányzik, valószínűleg a ragasztás levált. Az eredeti oldalszámozás 1 — 431., plusz név- és tárgymutató újonnan számozva: 432-465. 6.1828-tól 1830-ig. Az 1944 évi leltári jegyzékben feltüntetett 1830-as szám téves, 1831 a helyes. Egészbőr-kötés, az első oldalon keretezve: PROT: OPPIDI CAM: SZOLNOK 1828-1831. Ugyanez ismétlődik meg a jó állapotú könyvgerincen is, a második mezőben: PROTHOCOLLUM/OPPIDI/CAMERALIS/SZOLNOK, a negyedik mező felirata pedig: AB/ANNO/1828/USQUE/1831. A jegyzőkönyvből hiányzik az 1-6. oldal, így az eredeti oldalszámozás: 7—691., plusz a név- és tárgymutató utólag beszámozva: 692—735. A hiányzó első hat oldal miatt a tételszámozás 2-vel kezdődik. 7.1832-től 1836-ig. A borítón: K. K. SZOLNOK M. VÁROSÁNAK JK-ve 1832-1836. Az első protocollum, amelyen latin helyett magyarul írják fel a címet. Az eredeti oldalszámozás: 1 — 180., plusz a név- és tárgymutató utólag számozva: 811 — 854. A kötet anyagából emeljük ki a Tiszával kapcsolatos két bejegyzést: 21/1832. ,,... határoztatott, hogy csak téli napokban és így November 1-től kezdve Húsvét napjáig, a midőn a halnak kedvetlen szaga a hidegtül el vétetik, a kivánt helyen a Fehérlő fogadó környékén azontúl pedig mindenkor a Tisza Hídnál lévő helyen, a hal áruitasson..." 249/1835. ,,... az 1833-ig Esztendő Május 25-én a Város Jegyző Könyvibe bé iktatott 203-ik Szám alatti köz végzések Szerint, meg állapítatott az, hogy a jelenkori víz apadás idejébe, a Szent János Várossá alatt lévő Tisza Malmok, a Város alatti utolsó sorba álló 9. malmokkal együtt, a Sárnyakra, ahol régtül fogva a malmos gazdák malmaikat el helyheztették, államányossan ezentúl is, — minden változtatás nélkül, malmaikat le fogják vinni..." A jegyzőkönyv más tételeiből kitetszik, 13 hogy 45 hajómalom működött Szolnoknál. Ipartörténetileg fontos adat, mert az 1828-as összeírás szerint 11 molnárnak 39 hajómalma volt, 1/3-dal nőtt a számuk 1819-től, amikor is 26 volt a szolnoki hajósgazdák malmainak száma. Végigvizsgálva tehát a feudális kori jegyzőkönyvekből a legrégebbieket 1836-ig, szám szerint felmérhettük a pusztulás mennyiségét, vagyis azt, hogy az 1685-1808as kötetből 1944-ben - az óvóhelyen ért károsodáskor - megsemmisült az 1-92. oldal (így a bejegyzések 1788. augusztus 2-ával indulnak), valamint az 1828-1830-as kötet 1-6. oldala, összesen 98 oldal a veszteség. KOSÁRY Domokos már idézett leírásából azonban az is kitűnik, hogy Szolnok 13 SZML Szolnok város tanácsülés! jkv. 1832-1836. 97/1832. sz. 357
