Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 2. (Szolnok, 1987)

ADATTÁR - Papp Izabella: Görög kereskedők a Jászkunságban / 303. o.

Fülöpszállás lfő Kiskunlacháza 1 fő Jászapáti 4 fő Kiskunmajsa 1 fő Jászárokszállás 2 fő Kisújszállás 6 fő Jászberény 14 fő Kunhegyes 2 fő Jászfény szaru 1 fő Kunszentmárton 6 fő Jászkisér 2 fő Kunszentmiklós 2 fő Jászladány lfő Madaras 4 fő Karcag 4 fő Szabadszállás 6 fő Kiskunfélegyháza 7 fő Túrkeve 1 fő Kiskunhalas 3 fő ÖSSZESEN: 68 fő 4. összegzés Ismertetésünkben a görögök jelenlétének, tevékenységének néhány vonatkozását érintettük csupán. Ebből is látható azonban, hogy a Jászkunságban e fontos népcsoport szerepére, életkörülményeire vonatkozó kép eltér az eddigi általánosabb megítéléstől, illetve sajátos jegyekkel gazdagíthatja azt.

47 A feltárt dokumentumokból egyértelműen az derül ki, hogy a Jászkun települések lakossága igényelte a görög kereskedők tevékenységét, jelenlétük mindkét fél számára hasznosnak bizonyult. Nem volt nyoma vallási és gazdasági ellentétnek közöttük. Ez minden bizonnyal főként azzal függött össze, hogy a jászkunok alapvetően állattenyésztő, földművelő munkáját jól egészítette ki a mozgékony, jó üzleti érzékkel és megfelelő anyagiakkal rendelkező kereskedők pénzügyi, kereskedelmi tevékenysége. Gyakran kölcsönökkel, több évre szóló hitelekkel segítették a rászorulókat. A kialakult jó viszonyt bizonyítja az is, hogy a Hármas Kerületbe a görögök bevándorlása azokban az években is jelentős és folyamatos, amikor más vidékek felé többnyire lezárul ez a mozgás. A Jászkun Kerület gazdag levéltári anyaga, a városok, községek különböző jellegű iratai (jegyzőkönyvek, körrendeletek, hagyatéki leltárak, végrendeletek stb.) sok ismerettel szolgálhatnak még a további kutatásokhoz, segíthetik teljesebbé tenni azt a feltáró munkát, amely a görög kereskedőknek az ország gazdasági életében játszott szerepét, a magyar viszonyokhoz való alkalmazkodásuk folyamatát mutatja be. 47 Vö. ZOLTAI L. 1935.; PETRI E. 1975.; BUR M. 1978.; FÜVES Ö. 1966. 320