Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 2. (Szolnok, 1987)

ADATTÁR - Papp Izabella: Görög kereskedők a Jászkunságban / 303. o.

egyre gyakrabban panaszkodnak a számos előnnyel rendelkező idegen versenytársakra, s ennek hatására az udvar 1725-ben kiadja az első korlátozó rendelkezést, mely szerint ezután a görögök csak vásárokon árulhatnak kicsiben és csak görög árukat.

7 A közgyűlési határozatban a kerület támogató véleménye fogalmazódik meg, melyet a helytartótanácshoz továbbítanak. Indoklásként ebben az is szerepel, hogy a görögök ezen a területen ,,már több év óta nekünk és minden lakosunknak nem kárunkra, hanem egyes lakosoknak javára és hasznára voltak ... a közterhek viselésében, az adózásban és egyéb terhek teljesítésében a felséges kincstár tőlük: sok előnyhöz jut. És mivel ritkán lakott és gyéren telepített területeken laknak (az itt élők — P. I.) nekik megfelelő ruházatot, sót, borsot és más szükséges apróságot tőlük csekély áron beszereznek." A határozatban leírják, hogy a lakosok által termelt gabonát, bort, egyéb élelmet a görögök tőlük piaci áron megveszik vagy áruikért elcserélik. Olyan árucikkekkel látják el a lakosokat, melyeket egyébként csak több napi fáradságos utazással tudnának beszerezni. Igen fontos körülményként szerepel az is, hogy a görögök gyakran kölcsönöznek pénzt a helyieknek, akik így a ,,nem ritkán sürgető fizetési kötelezettségek idején meghatározott időre minden cenzus és kamat nélkül kölcsönt kaphatnak."

8 Mindezek azt bizonyítják, hogy a lakosok számára valóban fontos ezen a területen a görögök jelenléte, pénzügyi, kereskedelmi tevékenysége. Ez a kedvező vélemény a későbbiek során is jellemzője a Jászkunság és a görögök közötti kapcsolatnak. A kerületi iratokból az derül ki, hogy a görögöket érintő valamennyi leiratot, rendeletet, kérdőívet számukra kedvező válasszal juttatnak vissza. Elnézőek a különböző korlátozó rendeletek végrehajtását illetően is, ami bizonyára mindkét fél számára haszonnal jár. Ahol a görögök nagyobb számban megtelepedtek, érdekvédelmi szervezeteket, kompániákat hoztak létre. Jelentős kompániák működtek Tokajban, Miskolcon, Kecskeméten, Gyöngyösön, Egerben és Debrecenben.

9 A Jászkun Kerületben nem alakult ilyen érdekvédelmi szervezet. Ebben bizonyára szerepet játszott a kerület széttagoltsága mellett az is, hogy egy-egy helységben csak néhány kereskedő telepedett meg, ahol konkurenciától sem kellett tartani. A jászkunsági görögök valamennyien a kecskeméti kompániához tartoztak, melyet 1708-ban alapított 26 görög kereskedő.

10 2. Az 1754-es és 1769-es országos összeírás jászkunsági adataiból A belföldi kereskedők további sorozatos panaszai nyomán a kormányszervek kénytelenek egyre szigorúbb korlátozó rendeleteket kiadni. 1741-ben Mária Terézia úgy rendelkezik, hogy az idegenek közül kereskedést csak azok folytathatnak, akik feleségüket, gyermekeiket Magyarországra hozzák, azok pedig „a kik az Ottoman portá7 •• FÜVES Ödön: Görögök a Duna-Tisza közén. Antik Tanulmányok. 1966/1. 93. Q SZML Jászkun Ker. Közgy. jkv. 1732. 19. p. (latin nyelvű). Ezúton is megköszönöm dr. BARTHA Lászlóné ny. gimnáziumi igazgatónak a latin nyelvű szövegek fordításában nyújtott szíves segítségét. 9

BURM. 1978.286. °PETRIE. 1975.35., 40. 305