Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 2. (Szolnok, 1987)

ADATTÁR - Papp Izabella: Görög kereskedők a Jászkunságban / 303. o.

is tükröznek. A görögök jelenlétéhez sokszor az országra káros tőkekivitel fogalma kapcsolódik

2 — ez a gyakoribb —, más esetekben pedig mint a magyarországi kereskedelem megteremtői s fő képviselői szerepelnek. <™ Ez az ellentétes megítélés abból is adódhat, hogy az országon belül egy-egy kisebb terület, közösség teljesen eltérő módon viszonyult az idegen kereskedőkhöz, attól függően, hogy maga az adott időszakban hogyan tudott részt venni a kereskedelemben, mennyire volt fejlett ipara, s ezáltal milyen mértékben volt szüksége a balkániak áruira, valamint saját terményeinek közvetítésére, értékesítésére. A török alattvalók magyarországi térhódítását több tényező befolyásolta. Az Oszmán Birodalomban bekövetkező változások, a fokozódó török elnyomás és a megélhetési lehetőségek hiánya miatt főként a hegyvidéki pásztoroknak új életformát kellett keresniük.

3 Ezt a lehetőséget biztosította számukra az európai kereskedelembe való bekapcsolódás. Hozzájárult letelepülésükhöz a hazai polgárság fejletlensége, s azok az aránytalanul nagy kedvezmények, melyekkel a helybeliek akkor sem tudták volna felvenni a versenyt, ha rendelkeznek a kereskedelemhez szükséges feltételekkel. A görög kereskedők ugyanis a különböző békeszerződésekben szabályozott rendelkezések alapján rendkívül kedvező körülmények között bonyolíthatták az árucserét.

4 Kezdetben 3, majd 5%-os vám mellett hozhatták be a török árukat, melyet Magyarországon vagy az örökös tartományokban értékesítettek, ugyanakkor Ausztriában, Lipcsében pedig ottani árukat vásároltak, melyet szintén Magyarországon adtak el. így nem csupán a saját áruikat értékesítették, hanem közvetítő kereskedelmet is folytattak. A belföldi kereskedőknek viszont minden vámnál harmincadot kellett fizetniük, s gyakran egyéb adókra is kötelezték őket. így összehasonlíthatatlanul kedvezőbb volt a balkániak helyzete, akik ügyesen ki is használták ezt a körülményt. Kezdetben áruval megrakott szekerekkel érkező karavánjaikkal az áru eladása után visszatértek hazájukba,

5 látva azonban a számukra kedvező piaci lehetőségeket, sok helyen a konkurencia teljes hiányát, egyre többen telepedtek meg az ország különböző vidékein. Arra vonatkozó adatunk nincs, hogy a Jászkunságba mikor érkeztek, illetve telepedtek meg először görög kereskedők. A legkorábbi bejegyzés velük kapcsolatban az 1732-es Jászkun kerületi jegyzőkönyvben található.

6 Ebben a Jászkun Kerület, valamint Heves és Külső Szolnok megye egyes részeinek kereskedői kérik a kerület támogató véleményét: „hogy a magyar királyságnak ebben a részében tovább megmaradhassunk, ezen a területen ő Szent Császári Királyi Fensége kegyéből ... megtelepedhessünk, a nevezett helyen kereskedhessünk, áruinkat szabadon értékesíthessük." A fenti kérelmet megelőzően ebben az időben már a belföldi kereskedők 2

BURM. 1978.289. 3

Uo. 283. 4 Az oszmán alattvalók jogi helyzetet szabályozó békeszerződések: 1699 Karlovac, 1718 Pozsarevác, 1739 Belgrád. (BUR M. 1978. 286.) 5 > • PETRI E. 1975. 20. A karavánok általában májusban indultak, s a hetekig tartó veszélyes utakon fegyveres őrök kísérték őket. Ez a kereskedelmi forma 1650-1850 között mintegy másfél millió embert mozgatott meg. SZML Jászkun Kerület közgyűlési jegyzőkönyv. 1732. 16-18. p. 304