Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 2. (Szolnok, 1987)

ADATTÁR - Papp Izabella: Görög kereskedők a Jászkunságban / 303. o.

is tükröznek. A görögök jelenlétéhez sokszor az országra káros tőkekivitel fogalma kapcsolódik 2 — ez a gyakoribb —, más esetekben pedig mint a magyarországi kereske­delem megteremtői s fő képviselői szerepelnek. <™ Ez az ellentétes megítélés abból is adódhat, hogy az országon belül egy-egy ki­sebb terület, közösség teljesen eltérő módon viszonyult az idegen kereskedőkhöz, attól függően, hogy maga az adott időszakban hogyan tudott részt venni a kereskedelemben, mennyire volt fejlett ipara, s ezáltal milyen mértékben volt szüksége a balkániak áruira, valamint saját terményeinek közvetítésére, értékesítésére. A török alattvalók magyarországi térhódítását több tényező befolyásolta. Az Oszmán Birodalomban bekövetkező változások, a fokozódó török elnyomás és a meg­élhetési lehetőségek hiánya miatt főként a hegyvidéki pásztoroknak új életformát kel­lett keresniük. 3 Ezt a lehetőséget biztosította számukra az európai kereskedelembe va­ló bekapcsolódás. Hozzájárult letelepülésükhöz a hazai polgárság fejletlensége, s azok az aránytalanul nagy kedvezmények, melyekkel a helybeliek akkor sem tudták volna felvenni a versenyt, ha rendelkeznek a kereskedelemhez szükséges feltételekkel. A görög kereskedők ugyanis a különböző békeszerződésekben szabályozott ren­delkezések alapján rendkívül kedvező körülmények között bonyolíthatták az árucse­rét. 4 Kezdetben 3, majd 5%-os vám mellett hozhatták be a török árukat, melyet Ma­gyarországon vagy az örökös tartományokban értékesítettek, ugyanakkor Ausztriában, Lipcsében pedig ottani árukat vásároltak, melyet szintén Magyarországon adtak el. így nem csupán a saját áruikat értékesítették, hanem közvetítő kereskedelmet is foly­tattak. A belföldi kereskedőknek viszont minden vámnál harmincadot kellett fizetni­ük, s gyakran egyéb adókra is kötelezték őket. így összehasonlíthatatlanul kedvezőbb volt a balkániak helyzete, akik ügyesen ki is használták ezt a körülményt. Kezdetben áruval megrakott szekerekkel érkező karavánjaikkal az áru eladása után visszatértek hazájukba, 5 látva azonban a számukra kedvező piaci lehetőségeket, sok helyen a kon­kurencia teljes hiányát, egyre többen telepedtek meg az ország különböző vidékein. Arra vonatkozó adatunk nincs, hogy a Jászkunságba mikor érkeztek, illetve te­lepedtek meg először görög kereskedők. A legkorábbi bejegyzés velük kapcsolatban az 1732-es Jászkun kerületi jegyzőkönyvben található. 6 Ebben a Jászkun Kerület, vala­mint Heves és Külső Szolnok megye egyes részeinek kereskedői kérik a kerület támo­gató véleményét: „hogy a magyar királyságnak ebben a részében tovább megmaradhas­sunk, ezen a területen ő Szent Császári Királyi Fensége kegyéből ... megtelepedhes­sünk, a nevezett helyen kereskedhessünk, áruinkat szabadon értékesíthessük." A fenti kérelmet megelőzően ebben az időben már a belföldi kereskedők 2 BURM. 1978.289. 3 Uo. 283. 4 Az oszmán alattvalók jogi helyzetet szabályozó békeszerződések: 1699 Karlovac, 1718 Pozsare­vác, 1739 Belgrád. (BUR M. 1978. 286.) 5 > • PETRI E. 1975. 20. A karavánok általában májusban indultak, s a hetekig tartó veszélyes utakon fegyveres őrök kísérték őket. Ez a kereskedelmi forma 1650-1850 között mintegy másfél millió embert mozgatott meg. SZML Jászkun Kerület közgyűlési jegyzőkönyv. 1732. 16-18. p. 304

Next

/
Thumbnails
Contents