Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 2. (Szolnok, 1987)

TANULMÁNYOK - Kormos László: Ősi falak nyomában (A kenderesi református templom története) / 9. o.

részről pedig a Szomszéd városbeliek szivét a mindenkori kész segittségre fel indította. Ugyanis a Kenderesiek a Kisújszállásiakat megkérve egy értelembe voltak, a Kisújszállásiak tehát mindenkor számoson voltak a Rétbe, és mihejt a Kenderesiekre rontottak a Barátok, egy hosszú Rúdra keszkenőt kötvén, jelt adtak a Kisújszállásiaknak, seregestül jöttek segítségre, még pedig úgy, hogy az Ifjúság, Asszony, Leány Ruhába öltözve, Lapáttal, Szén vonóval, jó erőss Piszkafával felfegyverkezve, ütötték verték széjjel a Barátokat és a vélek jövő Férfi Asszony Processiot."

51 A katolikus restauráció a Türelmi Rendelet előtt még egyszer próbálkozott — Haller Istvánné Komis Krisztina grófnő földesúri beavatkozása segítségével — Ágotha Antal bői plébánoson keresztül, aki Hallerné pénzbeli ajánlatát tolmácsolta a reformátusok felé. Ágotha Antal plébános arra akarta rávenni Sallai Mihály kenderesi lelkészt, hogy a grófnő által felajánlott összegből építsenek maguknak új templomot s a régit adják át. A tárgyalás 1775. november 16-án volt. A református lelkész azonban az egyezkedést megtagadta. A megbeszélésen, mint láttuk, a templom eredetéről is szó volt. A templom körüli huzavona miatt Sallai Mihálynak meg kellett ugyan válnia lelkészi állásától, de 1787 után már kedvezőbb légkörben birtokolhatták a reformátusok templomukat.

52 Ecsedy István prédikátorsága idején 1787-ben a templom déli részéhez toldanak egy kétölnyi széles porticust, amely a templom főbejárata lett. Most már a templomot nyugodt körülmények között teljesen rendbehozták. Kilencvenhat adakozó 111 forint 10 garast adományozott e célra. A munkálatokat Gőz István karcagi ácsmester végezte. Az 1767-ben épült tornyot is megújították 1788-ban, faszerkezetét újrafestették és gombbal megékesítették. A toronygombba emlékiratot is helyeztek el, mely az építés évét, az elöljárók neveit és a toronykészítő mesterek neveit tartalmazta.

53 A templom a XIX. század elején már szűknek bizonyult a kenderesi református gyülekezet számára. Hermányi Pető Gáspár prédikátor 1802-ben kerülvén Kenderesre, egyik legelső teendőjének a templom nagyobbítását tartotta, melyet a gyülekezet támogatásával 1806-1807 években sikerült is végrehajtani a késői utódok és a művészettörténet nagy fájdalmára. A régi középkori jellegzetességeket két támpillér kivételével teljesen megsemmisítették, a templom stílusát nagy mértékben megváltoztatták. A templom falát támasztó kőlábakat lebontották, s a hosszú ablakokat berakták, helyette a kor ízlésének megfelelően nagyobb ablakokat tettek, a templom hajóját pedig hosszában „megannyival nagyobbították."

54 Az építkezés nagy lelkesedéssel ment végTtREL.NKF/K Presbiteri jkv. I. 167. Debreceni Papp István a helybeli tanúk elbeszélése alapján írja le. Pásztóhai János kisújszállási prédikátort is gyakran emlegették a kenderesiek, aki erős védelmezőjük volt a templomért és a barátokkal folytatott harcban. Lásd még: TtREL I.3.b. 205. 52

Uo. 5 3 TtREL.NKF/K Legrégebbi anyakönyv. Ekklézsiára tartozó némely szükséges és emlékezetes dolgok feljegyzése c. fejezet. 54 TtREL.NKF/K Presbiteri jkv. I. 175. Debreceni Papp István említett feljegyzése. Mar o is sajnálkozva írja: „régi formájából annyira kivevődött, hogy már most semmi régiséget nem mutat." Lásd még: TtREL I.3.b. 205. Debreceni Papp István által írt rövid kenderesi egyháztörténet megvan a Nagykunsági Traktushoz tartozó többi egyházközségi történetekkel együtt. Másolata: TtREL.NKF/K I. jkv. 148176. Hiányzik: Túr, Derzs, Szentimre. ?o