Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 2. (Szolnok, 1987)

TANULMÁNYOK - Kormos László: Ősi falak nyomában (A kenderesi református templom története) / 9. o.

be. 189 család 3257 Ft 11 krajcárt adományozott, melyből a templom tatarozási munkálataira összesen 3229 Ft 46 krajcárt fordítottak.

55 Az építkezéseket Simái János építési kurátor irányította és ellenőrizte. A munkálatokat szolnoki mesterek végezték.

56 Nagyváradról szállították a meszet, Abádról a faanyagot, a téglát pedig helyben verették ki téglaégető cigányokkal. A templom tetejét zsindellyel fedték be. A megváltozott templom és torony pontos leírását Darabánth Miklós lelkész 1876-ban elkészítette. Mivel addig a templomon és tornyon csak kisebb javításokat végeztek, feljegyzéseiből elénk tűnik külső és belső képe. A torony alacsony, négyszögű csonkatorony volt. Tetején kisszerű gomb, szélvitorla és csillag díszlet. A haranglábak tölgyfából voltak. A templom zsindelyes teteje keleti csúcsán és a portikuson kis gomb volt. A templom keleti és nyugati végében l-l karzat helyezkedett el. Egyikbe a torony alatti ajtón, másikba a templom keleti bejáróján át lehetett feljutni a templomban levő lépcsőkön. A templom déli oldalához kapcsolódott az 1787-ben épült portikus, melyen át volt a főbejárat. A templom, portikus és a karzatok alatti mennyezett fenyőfával deszkázott volt. A fenyőfaborítás színes virágábrás, tulipános s egyéb vegyes díszekkel, két tónusú összhanggal kifestett kazettás mennyezet.

57 A földszinten 33 pár, szűknek bizonyult padban helyezkedett el a gyülekezet: keleti oldalon a férfiak, nyugaton az asszonyok, lányok a portikusban, legények a keleti karban és a nyugati karban, ahol összesen 17 lóca volt. A bejárattal szemben a templom északi felében elhelyezett padokban ültek a presbiterek. A kőből rakott, fehérre meszelt, korona nélküli szószék a templomtér déli oldalán volt. Fekete bársony terítő díszlett rajta s belől zöld posztóval volt bélelve. A szószék előtt foglalt helyet a lelkész számára rendelt ülőhely, a Mózes szék s kissé előbb a kékre festett, kék faragványos rácsozattal körülvett négylábú úrasztalka. A festésen 1876-ban nagyon meglátszott már a régiség, amelyből arra lehet következtetni, hogy a templom berendezésének egy része 1806 előttről, nyilván a XVÍÍÍ. század elejéről való. A templompadok külső oldalai szintén kék színűek voltak. A templom és torony külső, belső falai fehérre voltak meszelve. A templom padlózott volt, öt ablakkal és két fenyőfa ajtóval ellátva, melyek közül egyik a keleti végén, másik a déli oldalon levő portikuson volt. Portikuson, tornyon két-két ablak szolgáltatta a világosságot. A torony alatti ajtón nem lehetett bemenni a templomba, az az ajtó a toronyba és karzatba nyitott bejárást ,

58 A templom és torony ebben a formájában állott 80 esztendőn keresztül. Csak kisebb javításokat végeztek rajta. 1822-ben a templom megrongált zsindely tetejét Ábri András kisújszállási mesterrel javíttatták ki. A zsindelyczéssel együtt a templomot, tornyot is újravakoltatták, majd a kisebb kar feletti ablak bolthajtását kiigazíttatták és a középkori templomból még megmaradt két kőlábat renováltatták. A megrongálódott, templomhoz vezető feljárónak új fundamentumot készítettek.

59 A torony faszerkezeTételes, részletes elszámolás (Kenderes ref. egyh. legrégebbi anyakönyvében az idézett cím alatt). A kiadások nem tartalmazzák a mesterek neveit, csak ilyen beírások szerepelnek: Szolnoki asztalosnak, Szolnoki Kőművesnek. Egy helyen így: Boda Gergely legényeinek. 57 Deszkázata festett díszítésű, ízléses magyar motívumú kazettás menyezetet alkotott. TtREL.NKF/K A kenderesi ref. egyház javainak leltárkönyve. 1876. 59 A munkalatokért fizettek: 250 Ft-ot, 10 köböl búzát, 1 mázsa húst, 3 akó bort, az 1822. augusztus 4-i presbiteri határozat szerint. 23