Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 2. (Szolnok, 1987)

ADATTÁR - Botka János: A Nagy- és Kiskunság az egri vár 1577/79. évi összeírásában / 205. o.

azokat fel is kutattatta.

6 („Urbárium sive conscriptio et proventuum Episcopatus Agriensis in Mense Septembri Anno Domini 1577. per egregium Franciscum Nagjwathy consiliarius Camarae Scepusiensis investigatum et conscriptum.") Feldolgozásunk a Heves Megyei Levéltár gondozásában lévő Egri Érsekség Gazdasági Levéltára „Liber" sorozatából a Nagy-és a Kiskunság anyagát ismerteti.

7 A jász települések adatait a „Jászság török kori dokumentumaiból" c. megjelenés alatt álló kiadványunkban közöljük. A Jászkunság adatfelvétele a következő címet kapta: „ISII. október havi összeírás azon jószágokról, amelyek a Magyar Királyi Korona birtokát képezik és hajdan a budai provizorátushoz tartoztak, 1553-tól pedig az egri várhoz rendeltettek." Lényegében az összeírás „bevezetőjében" megfogalmazódnak azok a fontosabb történelmi tényezők, amelyek a Jászkunság akkori életét meghatározták. ,

H A szolnoki vár török kézre kerülése, majd a balaszentmiklósi erőd felépítése azzal a következménnyel járt, hogy a kiskunok után a kolbászszékiek is hódoltsági alattvalókká lettek. Gyula elfoglalásával és a jászberényi palánk létrehozásával (1567) pedig az egész Jászkunság teljesen a török hódoltság részévé vált.

8 A magyar koronához való jogi helyzete azonban ebben az időben sem változott. A koronajavak tagjaként 1552-ben Szolnokhoz, 1553-ban pedig már az egri várhoz adózott a királyt illető minden jövedelmével.

9 Ez a jövedelem ekkor a korábbiaknak csak töredékét tette ki, mert Eger ostroma idején mind a kolbászszéki kunok, mind a jászok kénytelenek voltak lakhelyükről elmenekülni, s földjeiket sem művelhették. A Kiskunság is súlyos károkat szenvedett. Érthető is, hogy a jászkunok hátralékaik elengedését, jogaik biztosítását a királytól kényszerülnek kieszközölni.

1

^ A kolbászszékieknek például — „mivel nagyon el vannak nyomva és a törököknek is fizetni kényszeríttetnek - a kamara megengedte, hogy amit lehet, úgy fizessenek." 1555-ben azonban már a hátralékban maradt jövedelmeket a vár szükségleteire erélyesen behajtották, „...a dica, hadisegély, census, tegzespénz, borkimérés a Jászkunságon is követeltetett."

11 S ez méginkább így volt a későbbiekben. Az adózásról, a különféle szolgáltatásokról és szolgálatokról fontos részleteket tudhatunk meg az éves számadásokból. Ezeknél is jelentősebbek a várhoz tartozó területekről, birtokokról többnyire 5—8 évenként készített részletes felmérések. Közülük is kiemelkedik — mint már említettük - az 1577. évvel jelölt Nagyváthy-féle öszszeírás, szorosan kapcsolódva az egri vár gazdasági és pénzügyi vezetésének egyesítéséhez, a vár katonai erejének növeléséhez. Azért kerül sor a rengeteg fáradságot, időt felemésztő munkálatokra, hogy egyértelműen tisztázzák a várbirtok járandóságát, követe6

Vö. SUGÁRI. 1983. 103. 7

HML XII. 3/a-ll. Liber 11. (Továbbiakban: HML Liber 11.) 332-374.; A 316-332. oldalakon a Jászság adatfelvétele. 8 GYÁRFÁS I. 1885. 35. és 125.; A török már 1536-tóljárja a Jászságot, gyakran sarcolja is. (FODOR Ferenc: A Jászság életrajza. Bp. 1942. 31.) 9

GYÁRFÁS I. 1885. 53. és 58. L0

Uo. 35., 41. L1

Uo.58. 207