Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 2. (Szolnok, 1987)
ADATTÁR - Botka János: A Nagy- és Kiskunság az egri vár 1577/79. évi összeírásában / 205. o.
tésétől Eger török kézre kerüléséig terjedő időkből. 2 Újabb, még ismeretlen vagy elveszettnek hitt dokumentumok is előkerülnek a levéltári kutatások során. SUGÁR István pl. 1975-ben és 1977-ben tette közzé Az egri vár 1594/95. évi számadása (I—II.) c. tanulmányát. Ebben az Egerhez kapcsolt jászkunok szolgáltatásait is elemzi. 1983-ban újabb kitűnő feldolgozása jelent meg Az egri vár püspöki falvainak urbáriális összeírása 1577—1579-böl címmel. Ez is tartalmaz jászkunsági vonatkozásokat. 3 BENEDEK Gyula A Nagykunság 1577-ben c. tanulmánya szintén addig ismeretlen dokumentum felhasználásával készült. 4 Az adatok és a szerzői hivatkozások nyomonkövetésével nem nehéz megállapítani, hogy valójában mindkét kutató ugyanarra a terjedelmes, az 1577. évhez kapcsolódó forrásegyüttesre, ill. annak részeire talált rá a Heves Megyei Levéltárban. S mivel az összeírás az egri vár fenntartásához hozzájáruló valamennyi birtokra, területre kiterjedt, a Jászkunság adatfelvételét is tartalmazza. Ennek részleteire BENEDEK Gyula hívta fel figyelmem. Szívességét ezúton is tisztelettel megköszönöm. Az összeírás sokszínűsége, adatgazdagsága már az első betekintéskor magával ragadja a kutatót. Érthető, hogy saját korának is egyik leginkább számontartott dokumentuma, s emberöltők múlva is hivatkozott és keresett forrás. Ez GYÁRFÁS megítéléséből is jól kifejeződik: 5 „Nagyvá thy Ferencz szepesi kamarai tanácsos az egri püspökség birtokairól s jövedelmeiről pontos vizsgálat után egy összeírást készített, mely „urbarius" czímet visel, s bár az ebben felvett községek száma az 1572-ki összeírásával megegyez, azonban a jászkunok által teljesített fizetésekre és szolgálatokra nézve érdekes adatokat szolgáltat; ennek egy eredeti példánya a budai kamarai levéltárban fennmaradt ugyan, azonban ebből éppen a Jászkunságra vonatkozó feljegyzés legnagyobb része kitépetvén, hiányzik; de mégsem veszett el egészen, mert ez olyan hiteles és részletes összeírásnak tartatott, hogy midőn az eladóvá tett Jászkunság 1699-ben a becsérték alapjául összeíratott, egyes községek régibb jövedelmezése kitüntetése végett ezen 1577-ik évi összeírás adatait minden községnél felemlítettetnek, előadván, hogy ... egyes községek úgy az egri tiszttartó kezéhez, mint a török földes uraknak különféle címek alatt mit és mennyit fizettek." A latin nyelvű terjedelmes kézirat már címében is választ ad arra a mindenképpen felvetődő kérdésre, miért is válhatott ez az összeírás az előzőekben már megjelölt csaknem fél évszázad egyik legfontosabb dokumentumává: Nagyváthy Ferenc az összeírási munkák szervezője és irányítója az adatokat nemcsak pusztán felvétette, hanem 2 ,. , Legtartalmasabbak a következő összeirasreszletek: 1555. ev (IV. kötet 54-55.), 1558. evi (Uo. 60-63.), 1567. évi (Uo. 117-119.). Az 1570. évi adatokat feldolgozó 1572-ben készült összeírás településenként is sok fontos ismeretet tartalmaz. (Uo. 129-133.), Sajnos GYÁRFÁS István nem tüntette fel a feldolgozott levéltári anyag jelzeteit. 3 Archívum 5. sz. (Szerk.: KOVÁCS Béla) Eger, 1975. 5-39.; Uo. 6. sz. 1977. 5-48.; Uo. 11. sz. 1983. 103-142. (A továbbiakban: SUGÁR 1.1975., 1977., 1983.) 4 BENEDEK Gyula: A Nagykunság 1577-ben. Jászkunság, XX. évf. 34. sz. Szolnok, 1974. 146156. 5 GYÁRFÁS István: A jászkunok története, IV. Budapest, 1885. (Továbbiakban: GYÁRFÁS I. 1885.) 138. 206
