Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 2. (Szolnok, 1987)
TANULMÁNYOK - J. Tóth Dezső: Földosztás és kollektivizálás Kunszentmártonban (1945-1959) / 177. o.
es belépőknél is fontosak a „gazdasági körülmények", mindenekelőtt az, hogy van-e munkalehetőségük, hogy lesz-e biztos jövedelmük. Ez különösen élesen vetődött fel a 40-es években. így 1947 tavaszán 328, két év múlva pedig 600—800 agrárproletár várt a községben munkára. A mezőgazdaság átszervezése időszakában belépők közül minden nyolcadik elsősorban azért ment a tsz-be, mert semmilyen rendszeres munkája nem volt. A szövetkezet választását eredményezte az is, hogy az egykori agrárproletár újgazdák termelőeszközök hiányában ki voltak szolgáltatva a gazdag — és a jómódú középparasztoknak. Erre enged következtetni az, hogy 1947-ben az újgazdák egy része feles-, vagy haszonbérletbe adta ki, vagy pénzért szántatta fel földjét és az igaerővel végzett munkát kézi erővel dolgozta le. 52 Az úgyszintén az újgazdák termelőeszköz hiányára utal, hogy a szövetkezetek megalakulásuk idején olyan kevés igavonó állattal és mezőgazdasági felszereléssel rendelkeztek, ami a szükségesnek csak töredékét jelentette. Sok újgazdát a közös gazdálkodás felé ösztönzött, hogy nem rendelkezett elegendő termelési és gazdálkodási ismerettel és tapasztalattal. Végül belépést motiváló tényező volt a mezőgazdaságot 1945-1947-ben sújtó aszály is. A fenti megállapításainkkal egybeeső gondolatokat juttatnak eszünkbe Révész Istvánnak, az üzemi PB titkárának az 1978. december 2-i tsz-küldöttgyülésen elmondott szavai: „Nem történelmet készültek írni a tsz alapítói, inkább a kényszerűség, a szükség ösztönözte őket az összefogásra." 53 (Kiemelés tőlem — J. T. D.) A tsz-be lépés elkerülhetetlenségének felismerését, illetve tudomásul vételét eredményezték a különböző kényszerintézkedések is, amelyek országos viszonylatban már 1949 végétől, 1950 elejétől, Kunszentmártonban 1950 őszétől és különösen 1951 — 1952-ben mutathatók ki. Ezek között legfontosabb az adó és a beszolgáltatás gyakori és kiszámíthatatlan növelése. 1952 őszére a parasztság terhei szinte elviselhetetlenül megtöbbszöröződtek. Ez sok esetben a gazdaságilag „megerősödött" újgazdákat is sújtotta. Utólagos visszaemlékezés szerint az ellenforradalom előtt tsz-be lépett birtokos parasztok közel kétötöde — köztük újgazdák és párttagok is — ezt tartotta a belépés, a „megértés" legfőbb okának. A nagyüzemi táblák megteremtése érdekében tagosítást hajtottak végre, ami szintén kényszerítőleg hatott, mivel sok esetben a felajánlott föld gyenge minőségű volt, a falutól távol terült el, a tanyás paraszt vagy kapott cserébe megfelelő tanyát, vagy nem. A kényszerintézkedéseknek mindegyik tsz-ben volt szerepe a belépéseknél, különösen a Rákócziban. 54 A megértést segítették elő azok a - parasztság sorsközösségi kényszeréből fakadó - fontolgatások is, amelyek szerint ha mások - tekintélyesebb parasztok, családtagok - vállalkoznak az új élet kipróbálására, akkor ők is kísérletet tehetnek. 51 A felemelkedés útján. 1971. 180.; MSZMP SZMB Arch. Értekezlet az MDP SZMB-án. 1949. jan. 15.; SZML Ksztm. községi iratai. 22/1949., 228/1949., 1753/1949. SZML JNK Szolnok vm-i Magyar Állami Gazdasági Felügyelőség közig, iratai, ad. 1184/1947 (634) Ksztm. 4. csomag. 53 Körösmenti Mg Tsz Irattár. Küldöttgyűlés. 1978. dec. 2. 54 SZML Rákóczi Tszkgy-e. 1953. okt. 3; Ksztm. Községi Tanács VB ülés. 1956. dec. 19.; Községi Tanácsülés. 1959. jan. 23.; MSZMP SZMB Arch. 46/3/36. MDP KK pártértekezlete. 1956. febr. 16. 196
