Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 2. (Szolnok, 1987)
TANULMÁNYOK - J. Tóth Dezső: Földosztás és kollektivizálás Kunszentmártonban (1945-1959) / 177. o.
következő év februárjában a megyei PB, Tanács és a Hazafias Népfront Megyei Bizottsága együttes ülésén az átszervezés meggyorsítása mellett foglaltak állást, és határozatot hoztak a tsz-fejlesztési bizottságok létrehozásáról. 42 A decemberi KB határozatot 1959. január 26-án a megyei, január 27—február 1. között a járási és a városi pártaktíva ülésein beszélték meg és elhatározták, hogy megkezdik, és ahol lehetséges a tavaszi munkák beindulásáig befejezik a téeszesítést. A határozat csak részben valósult meg, mert néhány település (Cibakháza, Csépa, Cserkeszőlő, Jászberény, Tiszakürt) miatt csak június 20-ra fejeződött be a kollektivizálás. 43 1957—1958-ban a kunszentmártoni párt és állami szervek is fő feladatnak tekintették a mezőgazdasági termelés növelését, a meglevő szövetkezetek megszilárdítását és az átszervezés feltételeinek megteremtését. A szocialista üzemek területének és taglétszámának növelését másodlagos feladatként kezelték, de napirenden tartották. Erre utal a Járási Tanács VB. 1957. november 30-i határozata, mely az agrárproletárok, majd a kis- és középparasztok közötti tsz-agitációra ösztönöz, 44 egyenlőre nem számottevő eredménnyel. 1958. március 15-én a Járási PB, Tanács és Hazafias Népfrontbizottság együttes ülésén a téeszesítés előkészítéséről és a tsz-fejlesztési bizottságok létrehozásáról hoztak határozatot. Először a volt tsz-tagok, majd a szegény-, — végül a középparasztok meggyőzését tűzték ki célul. 45 A „fejlesztési bizottságok" és a szeptemb'eTb'en létrehozott agitációs csoportok decemberben kezdték meg működésüket. A Kunszentmártoni Községi Tanács december 29-i határozatának megfelelően összehívták a tsz-ek és a tömegszervezetek képviselőit és elkészítették a tsz-fejlesztési munkatervet. A decemberi KB-határozat értelmében január 23-án, miután az előkészítő munkákat elvégezték, a községi tanács a kollektivizálás meggyorsítása, a mezőgazdasági területek alig 15 százalékán dolgozó 407 egyéni paraszt beszervezése mellett foglalt állást. 46 Február 9-én megindult a tsz-agitáció és egy hét leforgása alatt az egyéni parasztok száma 347-re, földjük 10 százalék alá csökkent. A községi tanács február 16-án, a megyénél négy hónappal korábban kérte Kunszentmárton tsz-községgé nyilvánítását és az általános földrendezés végrehajtását. Az őszi tsz-agitáció után már csak 17 — átlagban alig 7 kat. holdas - egyéni paraszt dacolt az idők szavával. A tsz-szervezések utolsó lépéseként 1959-1960-ban az első típusú tszcs-k egy része a Búzakalász, másik része és a Haladás pedig a Zalkával egyesült. Az átszervezés és tsz-egyesítések befejeztével a Zalka taglétszáma elérte a 772 főt és a területe a 9105 kat. holdat (5235 hektárt), a Búzakalász a 296 főt és a 3968 kat. holdat (2281 hektárt). 47 42 Uo. 281-290. 4-*Húsz esztendő. Szolnok megye mezőgazdaságának fejlődése és jövője. A Megyei Pártbizottság ülésének anyaga, Szolnok, 1969. 32-33. 44 SZML Ksztm. Községi Tanács közig, iratai. 96/90/1957. 45 MSZMP SZMB A Ksztm-i járási PB, Tanács és Hazafias Népfrontbizottság együttes ülése. 1958. márc. 14-15. 46 Uo. 8/3/25-26. MSZMP KKVB ülés. 1959. jan. 31.; SZML Ksztm. Községi Tanácsülés. 1958. szept. 12., 1959. jan. 23., 29.; Községi Tanács VB ülés. 1959. dec. 29. 47 SZML Ksztm. Községi Tanácsülés. 1959. febr.16.; Községi Tanács VB ülés. 1959. aug. 3., 1960. márc. 7.; Szolnok megyei Néplap, 1959. febr. 25.; MSZMP SZMB Arch. 8/3/25-26. MSZMP 194
