Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 2. (Szolnok, 1987)
TANULMÁNYOK - J. Tóth Dezső: Földosztás és kollektivizálás Kunszentmártonban (1945-1959) / 177. o.
Az 1959. február és március 12. közötti szervezés eredményeként Kungyalu mezőgazdasági területének 88, parasztságának 91 százaléka tsz-be került, fele-fele arányban a Zöldmező és a birtokos parasztok által februárban alakított Új Élet Tsz-be. Ezután március 12-én a tanács kérte Kungyalu tsz-községgé nyilvánítását. A nyárvégi—őszi tsz-agitáció hatására a még egyénileg dolgozó parasztok többsége is belépett valamelyik tsz-be. Végül a két közös gazdaság 243 tagja 2058 kat. hold (1184 hektár) földön december végén Zöldmező néven egyesült. 48 Ezzel Kunszentmártonban és Kungyaluban befejeződött a mezőgazdaság kollektivizálása, de a kettős feladat másik része — a termelési eredmények növekedése — csak részben valósult meg, mert a Zalka gazdasági fejlődése a természeti feltételek által biztosított lehetőségeknél lassúbb volt. Érdemes megvizsgálni, hogy milyen okok játszottak szerepet a tsz-be lépésnél. Kunszentmártoni tapasztalatok szerint az ösztönző tényezők három forrás — eredeti dokumentumok, a tsz-tagság egyharmadára kiterjedő 1974-es kérdőíves felmérés 49 és a szerző helyi ismeretei, tapasztalatai — alapján összegezhetők. A tsz-tagok elhatározásában az irányító és a helyi párt és állami szervek javaslatai és tevékenysége mellett három egymással összefüggésben levő ok, illetve okcsoport hatása mutatható ki: 1. A közös gazdálkodás szükségességének, elkerülhetetlenségének megértése (legfontosabb okcsoport). 2. A magas jövedelem reménye. 3. Idegenkedés a gyári munkától és az ipari szakma tanulásától. Mindhárom forrás azt tanúsítja, hogy sok tsz-tag értette meg a közös gazdálkodás szükségességét, elkerülhetetlenségét^ (Az 1974-es felmérés szerint a tagság 32%-a). Ebben nagy szerepe volt a helybeli agrárnépesség földosztás előtti rétegződésének, annak, hogy a közösségi élet iránt vonzódó, jelentősebb forradalmi múlttal rendelkező párttag agrárproletárok, kubikusok aránya meghaladta az országos átlagot. Az alapítók és az első belépők között többen voltak a szocialista eszmékkel már a felszabadulás előtt ismerkedő illegális kommunisták és kommunista szimpatizánsok. (Lásd mindenekelőtt Molnár Mihályt, Kardos Balázst, Vincze Mihályt.) Ugyanakkor az is természetesnek tekinthető, hogy a közös gazdálkodás szükségességének megértése az 1948— 1949-es tsz-tagok többsége részéről nem elméleti felismerést jelentett, hanem annak tapasztalati úton való megértését, hogy számukra sem jelene, sem jövője nincs az egyéni gazdálkodásnak. Igaz ez a megállapítás az 1948—1950-es alapítók és belépők többségét kitevő agrárproletárokra, újgazdákra, sőt a párttagok egy részére is. Ugyanakkor az szintén természetes, hogy ebben a felismerésben az 1948-1949(47. folytatása) KKVB ülés. 1959. febr. 23., dec. 9.; KSH Szolnok megyei Igazgatósága. Szolnok megye fontosabb statisztikai adatai. Szolnok, 1959. 109. old. 48 SZML Zalka Tsz vezetőségi ülés. 1959. nov. 10; Kungyalu Községi Tanácsülés. 1959. mára 12; Községi Tanács VB ülés. 1959. júl. 27., aug. 4. 49 1974-ben kérdőíves felmérést végeztünk a kunszentmártoni tsz-tagság között. Vizsgálataink a tsz-tagság egyharmadára terjedtek ki. Kérdéseink a társadalmi struktúrára és a tsz-pártszervezetek belső életére vonatkoztak. 50 SZML Ksztm. köszégi iratai. 1182/1949.; Szolnok megyei Néplap, 1951. aug. 18. 195
