Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 2. (Szolnok, 1987)

TANULMÁNYOK - J. Tóth Dezső: Földosztás és kollektivizálás Kunszentmártonban (1945-1959) / 177. o.

dönthet a tsz-ben maradásáról, vagy kilépéséről, illetve minden tsz maga dönthet további működéséről vagy feloszlásáról. A kilépési jog biztosítása a község tsz-eire más-más hatást gyakorolt. A Rákóczi az erőltetett kollektivizálás utolsó hullámában jött létre, főleg azokból a középparasztokból, akiknek a belépés anyagi visszaesést eredményezett; az egyéni gazdálkodáshoz szükséges termelési és gazdálkodási szaktudással, a legfontosabb termelési eszközökkel rendelkeztek, ezért tartottak ki legtovább az egyéni gazdálkodás mellett. Mindezek eredményeként számottevő volt a távozni kívánók száma. Október elejére 40 kilépési kérelem futott be a vezetőséghez. Többen a bevitt állatokat is hazahajtották. Végül is a tsz területe 2500 kat. holdra, a tagság száma 156-ra — az előző létszám 83 százalékára - csökkent.

22 (A visszaesés azonban így is kisebb volt, mint országosan.) A Zalkában a párt- és gazdaságvezetés, illetve a párttagság és általában a tsz-tagság nagy része mindent megtett a kilépések megakadályozására. Törekvéseikről és tevékenységükről általában elismerően kell szólni. Meg kell azonban jegyezni, hogy a meggyőzés, a tsz felbomlását ösztönző néhány fő kizárása mellett egyeseket ijesztgetésekkel, másokat azzal tartottak bent a tsz-ben, hogy a közösből hazahajtott állatait visszavitették a tsz-be. Mindezek összhatásaként 1953-ban a tsz-tagok mintegy 92-93, a dolgozó tagok mintegy 89-90 százaléka változatlanul a tsz-ben maradt.

23 1953-ban az országszerte tapasztalható tsz-felbomlások és kilépések a Zöldmezőre nem gyakoroltak különösebb hatást. Ezt bizonyítja az 1952-1955 közötti terület (194-ről 310 kat. holdra) és a taglétszám (37 főre) növekedése.

24 Ennek az az oka, hogy a tsz-tagság többsége önként lépett a tsz-be. (Az általános képen mit sem változtat az, hogy 1954-ben 2 család 3 tagja 5 kat. holddal elhagyta a szövetkezetet.) A fentiek mellett több agrárpolitikai intézkedés is a kilépés alapos megfontolására ösztönzött. A mezőgazdasági szövetkezetek az egyéni gazdaságokhoz viszonyítva kedvezőbb bánásmódban részesültek a beadási hátralék törlése, az adóhátralék, a gépállomási díjak és a beadás csökkentése, a tartalékföldek használatba vétele terén. A közös gazdaságok beruházásaihoz vissza nem térítendő állami támogatást és hitelt ve(21. folytatása) hitelelengedést nem lehetett elkerülni, de mivel ez a támogatás nem a meglevő saját tőke kiegészítője, hanem elsődleges forrása volt, a tsz-vezetó'ket nem jellemezte kellő közgazdasági szemlélet, gazda módjára való gondolkodás és vállalkozói szellem, ezért kialakult bennük egy olyan biztonsági érzet, amely szerint - főleg 1956-ig - a tsz jóformán bármilyen szintű eredményeket ért is el, gyakorlatilag az állam szavatolta a gazdaság fennmaradását és a dolgozók megélhetéséhez szükséges minimális személyes jövedelmet. (Ez ha csökkenő mértékben, de az átszervezés befejezése után is éreztette hatását.) Ez pedig a gazdasági fejlődésnek nem ösztönzőjévé, hanem fékezőjévé vált. 22

MSZMP SZMB Arch. 39/2/204. Rákóczi Tsz pártszervezetének jelentése. 1953. febr. 19.; 39/3/ 201. MDP KJB jelentései. 1955. febr. 12.; SZML Rákóczi Tsz kgy-e. 1953. szept. 12.; Búzakalász Tsz kgy-e. 1972. szept. 23. 23

MSZMP SZMB Arch. 39/2/201. MDP KJB jelentései. 1953. júl. 29., aug. 5., szept. 4., 18., okt. 2.; 39/2/199. Jelentés az FM Titkárságának... 1953. aug. 8.;MDP SZMB Szöv.pol.Oszt. jelentése. 1953. aug. 30.; 39/2/200. Jelentés a ksztm-i Zalka Máté Tsz-ről. 1955. jan. 27.; SZML Zalka Máté Tsz Statisztikák. 1953-64.; 1953. dec. 31. 94 KSH Szolnok megyei Igazgatósága. Statisztikai évkönyv. 1952-1955. Szolnok, 1956. 186, 224. 187