Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 2. (Szolnok, 1987)

TANULMÁNYOK - J. Tóth Dezső: Földosztás és kollektivizálás Kunszentmártonban (1945-1959) / 177. o.

újgazdák, majd régi kis- és középparasztok, akik jóban és rosszban kitartottak mellette, legalábbis — különböző okok miatt - nem hagyták ott. A község fennmaradó területe az I. típusú tszcs-khez és az állami gazdasághoz tartozott. Ezzel Kunszentmárton szövetkezeti község lett. A nagyüzemi táblák biztosítása céljából 1949-1950-ben részleges tagosítást hajtottak végre. A következő évben a tagosítás elmaradt, aminek következtében a Zalka 1000 kat. hold földjét 104, a három I. típusú tszcs 750 kat. hold földjét 124 tagban művelték. Ezért 1952 októberében általános tagosítást valósítottak meg.

20 Kungyaluban a mezőgazdaság átszervezése éppen hogy megindult: 1952-ben a Zöldmezőben csak 17 család dolgozott 194 kat. hold földön. 1948 őszén a Rajk tszcs 11 tagja nagy reményekkel, kevés termelési és gazdálkodási ismerettel és tapasztalattal, a még kevesebb állatállománnyal, gazdasági felszereléssel kezdte el a közös gazdálkodást. A tsz-tagok nemcsak a termelés, a gazdálkodás megalapozásához szükséges anyagi forrásokkal nem rendelkeztek, de még saját létfenntartásukhoz szükséges fedezetük sem volt. Ezért a mezőgazdasági munkák végeztével elmentek kubikolni. A közös munka megindításához külső erőforrásokra szorultak: a szántást, a vetést, a gépi munka többségét a gépállomás segítségével végeztették el, és kihasználták a „mintacsoporttá" nyilvánítás adta lehetőségeket. Ennek alapján kaptak már 1949-ben 16 tehenet, 22 anyakocát és kant, 150 juhot, takarmányhitelt és sertésfíaztatók javítására beruházási hitelt.

21 2. Nehéz esztendők (1953-1956) Az MDP Központi vezetőségének 1953. júniusi ülésén feltárták az agrár-, a parasztpolitikában, a mezőgazdaság szocialista átszervezésében elkövetett hibák nagy részét és intézkedéseket tettek azok kijavítására. Kimondták, hogy minden tsz-tag maga 3

MSZMP SZMB Arch. 46/2/44. Jelentés a Zalka Tsz 1948-1951 közötti fejlődéséről. 1951. nov. 19.," MDP KJB jelentése. 1952. jan. 20.; 39/2/199. MDP SZMB Szöv. pol. oszt. jelentése. 1952. okt. 6.; 39/2/201. Az MDP KJB jelentései... 1950. jan. 8.; 1952. okt. 12. Dr. PÁL József: az első 558 mezőgazdasági termelőszövetkezeti csoport engedélyezését és gazdasági támogatását tartalmazó jegyzőkönyvek. Szövetkezeti Kutató Intézet Közleményei, Bp. 1977. 85, 137, 156. Az MDP Mezőgazdaság- és Szövetkezetpolitikai Bizottságának javaslata alapján 1949-ben Szolnok megyében is mintacsoporttá nyilvánítottak több tszcs-t. Ezek közé tartozott a Zalka is. A mintacsoporttá nyilvánítás célja az volt, hogy a kiszemelt gazdaságok jó eredményeikkel az egyénileg dolgozó parasztokat a tsz-be lépésre ösztönözzék. A kiválasztás motiválói között azonban nem elsősorban a természeti adottságoknak (talaj- és éghajlati viszonyoknak), termelési és gazdálkodási előzményeknek és színvonalnak volt elsődleges szerepe, hanem a politikaiaknak. A mintacsoportokat főleg azok közül választották ki, amelyekben a tagság nagyobb része a forradalmi múltú agrárproletárokból került ki. A Zalka saját erőből nemcsak mintává nem válhatott, hanem egyáltalán a termelés és a gazdálkodás megindításához sem tudott hozzákezdeni. Az állami támogatás tehát elkerülhetetlen volt. Ez azonban a Zalka esetében is az 50-es évek első felében olyan eladósodást eredményezett, hogy annak kigazdálkodására képtelen volt. Ezért csak egy megoldás maradt: a hitelelengedés. A Zalka tapasztalatainak ismeretében megállapítható: bár az állami támogatást és az esetenkénti 186