Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 2. (Szolnok, 1987)

TANULMÁNYOK - Kormos László: Ősi falak nyomában (A kenderesi református templom története) / 9. o.

volt, nodusa váza alakú, kupáján pedig mélyített körvonalú hólyagos díszítés.

35 A hozzávaló kenyérosztó tányér szintén aranyozott ezüst, alakja kerek, pereme hullámos. Ugyancsak 1745-ben készült egy úrasztali terítő is gyolcsból, arannyal hímzett virágszálakkal, feliratos medaillonnal díszítve.

36 Tatai István prédikátorságában kezdődött a zaklatások, üldözések időszaka. 1758-ban a Pálos szerzetesek földesúri hatalmukat úgy gyakorolták, hogy református jobbágyaikat eltiltatják a református egyház részére történő bármiféle fizetéstől.

37 Ebben az időben Kenderesen nem volt református nagybirtokos patrónus, az egyház és lelkész jövedelmét az egyes hívektől kapott párbér tette ki. A Pálosok intézkedésének indoklása az volt, hogy a prédikátor-változást az egyházközség nekik, mint földesuruknak nem jelentette. Az egyházkerület a sérelem orvoslását 1758. augusztus 16-án tartott gyűlésében igyekezett megejteni. Hatvani István debreceni professzort bízta meg az ügy elintézésével, aki Sinkovich procuratorral, a Pálosok tiszttartójával történt tárgyalás után a párbérfizetés letiltásának visszavonását kieszközölte.

38 A kender esi gyülekezet ellen indított támadásnak azonban ez csak kezdete lett. A reformátusok templomuk bővítésén fáradoztak, a katholikusokat képviselő Pálos barátok pedig a templom elvételének tervét tűzték ki célul. A kenderesiek 1765-ben gróf Forgách János csongrádi főispán földesurukhoz kérelmet adtak be templomnagyobbítás ügyében.

39 A földesúr csupán karzatépítésre adott engedélyt s tudomásukra hozta, hogy a templombővítést a vármegyétől kell kérni. Hozzá sem foghattak a munkához, amikor 1765. június 24-én egy pusztító szélvihar a templom tornyát ledöntötte.

40 A vármegyei generális gyűlés a templom-renoválási engedélyt megadta ugyan, de a határozatot írásban már nem kapták meg a kenderesiek. Helyette a püspök több kérdőpontot tartalmazó leiratot küldött, melyben a templom eredetéről, római katholikus voltáról érdeklődik és számonkéri tőlük vallásuk szabad gyakorlásának engedélyét. A szorongatás alá került kenderesiek Kaszap Nagy István esperes tanácsára Sinai Miklós egyháztörténeti professzorhoz fordultak tanácsért 1756. október 29-én. A választ október 30-án kapták meg.

41 Sinai azt tanácsolta, hogy az egri püspök kérdőpontjaira ne feleljenek. Hivatkozzanak az 1745. évi július 28-i királyi parancsolatra, mely szerint a vármegye köteles a reparációt megengedni. Azt javasolta, hogy küldöttségileg keressék fel a püspököt és tőle kérjék az engedély kiadását — hivatkozva arra, hogy megtagadása esetén 35 1944-ben elveszett. Fényképét közli MIHALIK Sándor: Die ungarischen Beziehungen des Glockenblümenpokals című munkájában. (Bp. 1959.) Az utóbbi elveszett. 37 TtREL.NKF/K anyagai. Uo. TÖMÖRI Lajos: A kenderesi református egyházközség története. (kézirat) 38 TÓTH Sámuel: Adalékok a Tiszántúli ref. Egyh. ker. történetéhez. Debrecen, 1894. 2. füzet 26. 39 TtREL.NKF/K Az instancia eredetiben és másolatban. Kérésüket a templom szorosságával indokolják, gyakran sok személynek az ajtón kívül kell állani. így fejezik be: „... Templomában egy kiss Kart és ajtaja eleiben egy kiss Tornátzoskát, Fábul megengedni építeni ..." TtREL.NKF/K Instancia Heves vármegyéhez (Másolat). 41 Sinai professzor levelének másolata. Kenderes, ref. egyh. It. Presbiteri jkv. I. 9-12. Eredetijéró'l a másoló azt jegyezte meg, hogy az a debreceni kollégium levéltárában van. TtREL I. 3.b.l. 17