Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 2. (Szolnok, 1987)

TANULMÁNYOK - J. Tóth Dezső: Földosztás és kollektivizálás Kunszentmártonban (1945-1959) / 177. o.

J. TÓTH DEZSŐ FÖLDOSZTÁS ÉS KOLLEKTIVIZÁLÁS KUNSZENTMÁRTONBAN (1945-1959) Kunszentmárton sajátos alföldi település, 1986-tól ismét város. Területe 14 336 hektár, melyből művelés alatt áll 13 686 hektár. Talajának jó minőségét mutatja az egy hektárra jutó aranykorona-érték, amely az országban 15,6, a megyében 20, a községben 25,9. Lakói számának csökkenése csak kismértékű, a népesség általában 12 000 körül mozog. Kunszentmárton gazdasági, társadalmi fejlődése — a Jászkunság területének nagy részéhez hasonlóan — jelentősen eltér az ország településeinek döntő többségétől, itt ugyanis a feudalizmus felszámolása és az agrárkapitalizmus kialakulása az 1848-as jobbágyfelszabadítás előtt 50-100 évvel korábban ment végbe. Kunszentmárton lakossága a XV1IÍ. század közepén megváltással — redemptióval — szabadult meg a feudális kötelékektől. Ekkorra azonban a népesség társadalmi differenciálódása előrehaladt, ezért már csak egy része tudott pénzzel hozzájárulni a redemptióhoz. A megváltási díjat fizetők - redemptusok - a község teljes jogú polgárai lettek. Kezükbe került a helyi gazdasági és politikai hatalom, amelynek alapját az képezte, hogy a redemptióhoz való pénzbeni hozzájárulás nagyságától függően felosztották maguk között a község egész területét. A falu többsége - az irredemptusok — föld nélkül maradtak. Közülük kerültek ki az agrárproletárok előfutárai, akik ugyan szintén megszabadultak a feudális terheik többségétől, de sem gazdaságilag, sem jogilag nem váltak egyenrangúakká a birtokosokkal. A földtelen zsellérek, illetve a szegény- és középparasztok fölött létrejött egy olyan gazdagparasztság, amelynek már ősei is több vonatkozásban szembekerültek az agrárszegénységgel. A földek új gazdára találnak (1945-1947) Mielőtt a földosztás menetét és eredményeit megvizsgáljuk, számszerűen is nézzük meg az agrárnépesség rétegződését és a földtulajdonviszonyokat. Az 1930-as adatok szerint az agrárnépesség társadalmi tagozódása - részben a feudális kori örökség, részben a tőkés változások folytán - közép-európai értelemben is erős szélsőségeket takart. Különösen érvényes ez Kunszentmártonban, ahol egyrészt az agrárproletárok 50,5, másrészt a gazdagparasztok mintegy 7—8 százalékos arányt képviseltek. A törpebirtokosok és a kisparasztok esetében a sorrend fordított volt: 15,8 százalékával a község maradt el figyelemre méltóan a megyétől és még inkább az országtól.

1 i Magyar Statisztikai Közlemények. 86. köt. Az 1930. évi népszámlálás. II. rész. 178-179, 182— 183,242-243. 177