Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 2. (Szolnok, 1987)
TANULMÁNYOK - J. Tóth Dezső: Földosztás és kollektivizálás Kunszentmártonban (1945-1959) / 177. o.
A föld nélküli agrárproletárokat figyelmen kívül hagyó 1935-ös mezőgazdasági összeírás is mutatja az agrárnépesség jelzett szélsőséges tagozódását. E szerint a földbirtokok közel fele (44%) még az 1 kat. holdat sem éri el (tulajdonosaik döntő többsége agrárproletár), egy-egy „birtok" nagysága átlagban 400 D-öl. Ez a csoport az ország más településeihez viszonyítva itt a legnagyobb arányú, területileg azonban a legkisebb. Az 50 kat. hold feletti gazdagparaszti birtokok községi aránya (3,4%) és az öszszes földterületből való részesedése (34,3%) nagyobb a megyeinél és még inkább az országosnál. Az 1—5 kat. holdas birtokok községi aránya (26,6%) és az összes földterületből való részesedése (6,8%) pedig számottevően kisebb a megyeinél is, az országosnál is.2 A földosztás idejére tovább nőtt az agrárproletárok és a törpebirtokosok aránya (az agrárnépesség több mint háromnegyedét tették ki), csökkent a kis- és középparasztoké. A gazdagparasztság száma és aránya változatlan maradt, kezükben tartották a mezőgazdasági területek mintegy felét. A 200 kat. hold feletti közép- és nagybirtokosok száma kettő (Papp-Szász Tamás: 957 kat. hold és gróf Almássy Pál: 2 072 kat. hold. 3 Megjegyzendő, hogy e két birtok közigazgatási határmódosítás következtében 1925-ben került Szelevénytől Kunszentmártonhoz. 4 ) A fenti adatok az agrárnépesség, benne a parasztság országostól és a megyeitől eltérő társadalmi tagozódásának sajátos vonásait mutatják, amennyiben a mezőgazdaságilag művelhető területek döntő többsége — az ország és a megye egészénél nagyobb arányban — már a felszabadulás előtt is a parasztok kezén volt. A kunszentmártoni agrárproletárok, szegényparasztok nagy száma és aránya, lakóhelyi koncentráltsága megnövelte politikai erejüket, befolyásolta gondolkodásukat, törekvéseiket, politikai tevékenységüket már a XVÍIÍ—XÍX. században, az 1918—1919-es forradalmak idején, a két világháború között, különösen 1944 őszétől, 1947-1948-tól. Ezekre a jelentős forradalmi múlttal, bizonyos politikai tapasztalattal és ismerettel rendelkező agrárproletárokra — a 600 főnyi kubikosra - támaszkodott a helyi vezetés „az 50-es években" többször kiéleződő - főleg külső ösztönzésre mesterségesen is szított - osztályharcok idején. A kunszentmártoni agrárproletárok, szegény parasztok már 1945. január 28-án nyilvánosan is foglalkoztak a földosztás gondolatával. A Nemzeti Parasztpárt helyi szervezetének megalakulásakor a titkár ismertette pártja földreform-tervezetét, amelyet a jelenlevők megvitatás után el is fogadtak. 5 Március közepén az MKP és a NPP kezdeményezésére létrejött a községi földigénylő bizottság (továbbiakban: KFB), amely első lépésként száma vette a felosztható birtokokat. A KFB 21 birtok megváltását, 30 elkobzását javasolta. Az utóbbiak területe 2— 212 kat. hold között volt, több mint 40 százaléka csak éppen hogy elérte, illetve meghaladta a gazdagparaszti birtokok hivatalosan megszabott 25 kat. holdas alsó határát. 2 Uo. 99. köt. 1935. 166-169, 170-173, 262-265. 3 Szolnok Megyei Levéltar (Továbbiakban: SZML) Kunszentmárton (Továbbiakban: Ksztm.) iratai. 751/1945. (V.3.) 4 Kunszentmártoni Híradó, 1925. maj. 20. 5 SZML Alispáni iratok. 1912/1945. Idézi: M. SOMLYAI Magda: Szabadulás és magvetés. Bp. 1961. 178
