Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 2. (Szolnok, 1987)

TANULMÁNYOK - Tolnay Gábor: Az 1920-as évek földreformja Szolnok megyében / 133. o.

— anyagi erő híján — beszerezni sem tudták. A gyalogos és kézi munkát maguk végezték, a gépi és fogatos munkaerőt azonban szomszédból kellett kölcsönözniük. Pontosan úgy, ahogy azt a gazdasági felügyelő leírta. Nagyon keserves és egyáltalán nem előnyös állapot volt ez a kényszerhelyzetben levő új birtokosoknak, akik sokat panaszkodtak a túlzott bérszántási díjak és általában a kényszerhelyzetük uzsoraízű kihasználása miatt.

182 A sok jogos panasz, melyeket a gazdasági felügyelők közvetítésével tudott meg a kormány, azt eredményezte végül, hogy az 1926-ban felvett népszövetségi kölcsönből hasznos beruházások céljára szánt hitelek terhére egymillió koronát engedélyezett a bérszántási és gépfelszerelési akció indítására.

183 Ennek a különben ésszerű akciónak az elvetélt lebonyolítását láthattuk Jánoshida esetében, és ugyanezt hiúsította meg Rákóczifalva ,,hat bérszántója" is.

184 3. A legnagyobb bajt azonban nem a holt felszerelés, hanem az állattartás hiánya okozta. Az OMGE 1930-ban egy reprezentatív felmérést készítve 250 eredetileg földnélküli juttatottat megkérdezve megállapította, hogy közülük 19 tartott egy tehenet, 11 tartott két tehenet, 7 tartott egy lovat, 13 tartott két lovat, 15 tartott sertést és 34 tartott egyéb jószágot. Ebben a csoportban az új birtokosok majdnem kétharmad részének egyáltalán nem volt haszonállata és ennek következtében trágyatermelése sem lehetett.

185 Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében ennyire nem volt súlyos a helyzet, hiszen a birtokstatisztikák tanúsága szerint éppen a 0—5 kat. holdas birtokkategória állattartása több mint 40%-kal emelkedett a negyven év alatt. Ez azt jelentette, hogy a növekedés számosállatban 18í

> 6.013 db. Az 1935. évi állapot szerint 20.565 számosállatot birtokoltak az e kategóriába tartozók, ami 4,5 számosállatot jelentett kat. holdanként. A 4,5 számosállat évente 405 mázsa szervestrágyát ad és ez két kat. hold trágyázására is elegendő mennyiség volt.

187 4. A földreform során kiosztott parcellák rendszeres megművelésének következő akadálya a nagy távolság volt, mely különösen megyénkre volt jellemző. Mondjuk ezt annak ellenére, hogy a megye területén öt község telepítése történt meg. Sok esetben egyenesen hozzáférhetetlen területeket jelöltek ki a juttatottak részére, mert az uradalmi utak használatát rendszerint nem engedélyezték, mint látható Dévaványa esetében is.

188 Mindezt az OMGE már említett felmérése is alátámasztja, mikor elmondja, hogy 182 Vö. KISS Dezső: Parasztsors - parasztgond 1919-1944. Bp. 1960. 183 Vö. BEREND T. Iván-SZUHAY Miklós: A tőkés gazdaság története Magyarországon 18481944. Bp. 1973. 184

SZML Rákóczifalva közig. ir. 1.021/1928. 10J Vö. ASZTALOS István: Az állattenyésztés területi megoszlása Magyarországon. Bp. 1968.; ÉBER Jenő: A magyar állattenyésztés fejlődése. 1961. A számosállat kiszámításának módjára lásd: HAJAS József-RÁZSÖ Imre: Mezőgazdaság számokban. 3. kiad. Bp. 1969. 1467-1468. 187 KISS Albert: Állattenyésztésünk belterjességének alakulása az elmúlt száz évben (1857-1957) = Statisztikai Szemle, 1958. 1-2. szám. 188

Z. NAGY Ferenc: Ahogy én láttam... Bp. 1965. 63. 170