Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 2. (Szolnok, 1987)
TANULMÁNYOK - Kormos László: Ősi falak nyomában (A kenderesi református templom története) / 9. o.
II. A „vallásos forradalomtól" az 1733. évi renoválásig A kenderesi templom nemcsak a falu határáért folytatott földesúri harcnak volt a tanúja, hanem falai közt zajlott le a kenderesi előreformáció és reformáció is. Ez egyrészt a birtokviták későbbi vetületében, másrészt a fellendülő vallási mozgalmakban mérhető. A bői nemesek és a kunok birtokpere után a kun nemesek között élre törő Kenderesi család folytatott évszázados harcot a templomot is tulajdonban tartó Pálos Szerzetesrenddel. Ez a birtokvita a kenderesi előreformációt és a reformációt elősegítette. Kenderesi Balázs 1465-ben a huszita tanokkal telített szabadparaszti mozgalommal egyetértve a Pálos szerzetesek birtokából mintegy száz holdat elvett, és János rendfőnök helyett Debreceni Márk „vallásos testvért" állította a rend vezetésére. Az oklevelek az eseményt ,, vallásos forradalom"-nak bélyegezték. Az egyházi hatóságok szigorú intézkedéseket foganatosítottak. 1466-ban Heves megyei rendek is intézkedtek, 36 személyt helyeztek vád alá, többeket nyíltan huszitizmus vádjával illettek. 20 Kenderesi Balázst 1470. szeptember 11-én hajthatatlan magatartása miatt az esztergomi érsek helyettese az egyházból kiátkozta. 21 A kiközösítést a környező falvakban és az egész egri és váci egyházmegye területén kihirdették a templomokban. Kenderesen azonban ezt nem hajtották végre. Debreceni Márk az egyházi élet megújításán fáradozott, s a hívek két szín alatt úrvacsoráztak. Kenderesi Balázst végül 1473-ban sikerült Moldvába száműzni királyi hatalom igénybevételével. Ez előreformáció hatása mélyen gyökerezett Kenderes életében, s a szikra nem aludt ki. 22 Nem véletlen, hogy a Pálosrész ma is a reformátusok lakóhelye. 1512-ben ugyanis, közvetlenül a Dózsa György által vezetett forradalom előtt, Tamás nevezetű plébános vezetésével Fegyvernek, Roff, Gyenda jobbágyai támogatásával a földesúri birtokokat, köztük a Pálos birtokot újra elfoglalták. A Nagykunság közvetlen szomszédságában Kenderes volt az a góc, ahol a reformáció eszméi mint társadalmi és gazdasági mozgalom hatottak. 1512-1513-as években Karcagújszállás, Hegyesbor, Bolcsatelek, Magyartelek, Terekbor, Újtelek, Tereknép, Hatház, Borugház, Tatártelek, Kápolnatelek, Péntektelek kun szállások népe szintén elragadta a nagyváradi püspökségi birtokokat. 1514-ben a környék lakói a megújuló egyházi élet támogatóiként és az antifeudális eszmék hirdetőiként csatlakoztak Dózsa seregéhez plébánosaik vezetése alatt. 23 Ezt követően a reformáció igen korán meg is erősödött Kenderesen. Eszmei hatása Dózsáék leverése után sem múlt el. A parasztmozgalom elfojtásában jelentős szerepet játszó Báthori István nádort éles ellenszenvvel vették körül, amikor 1521 elején egy határ per ügyében megjelent a községben. Nem sikerült lecsendesítenie a háborgást, sőt 20 Uo. 21 GYÁRFÁS I. 1883. III. 196, 197. oki. 22 Bana Sándor idézett emlékezése és Kiss Ferenc (Kenderes, Kossuth u. 86. sz. lakos) elbeszélése. Szájhagyomány szerint a templom huszita templom volt. TÓTH D. 1941. II. 30. írja, hogy a tiszabó'i református templom is huszita eredetű, de ő is szájhagyományra hivatkozik. 23 KORMOS László: Kenderes története a honfoglalástól 1728-ig. Szolnok, 1979. 1. 68-69. 14
