Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 2. (Szolnok, 1987)
TANULMÁNYOK - Kormos László: Ősi falak nyomában (A kenderesi református templom története) / 9. o.
Sajnos a középkori templomból csak az alapok és a falépítmény egy része maradt meg, mert 1806—1807-ben régi stílusát és külső képét teljesen megváltoztatták. Kifakult régi írások jegyzőkönyvi feljegyzések, a templom birtoklását igazoló tanúvallomási jegyzőkönyvek őrizték meg az akkor már csak emlékezetben élő templom régi leírását. 13 Eszerint a középkori templom körös-körül hosszú kőlábakkal, támpillérekkel volt körülvéve s hosszú keskeny ablakai voltak. Peszeki János kőteleid 67 esztendős férfi 1766-ban tett tanúvallomása szerint a templom bolthajtásos volt. 14 A torony és a templom egybe volt építve. Hosszú fiókos tetejű tornyát a Rákóczi szabadságharc idején vigyázó toronynak használták a kurucok. 15 A templom és a torony magán hordozta a nemzetségi monostorok és a falusi szerzetesi templomok középkori jellegzetességeit. Átalakításakor már gótikus szempontokra figyelve épülhetett. Egyszerű kőalapozású, tégla felépítményű templom volt. Támívekkel volt körülvéve. Homlokzatán nyugat felé néző egyetlen torony a teremszerű kiképzésű templomtérhez csatlakozott. 16 A templomtér keleti, félkörben végződő részén volt az oltár, a déli falához a bejárat mellett sekrestye kapcsolódott. A torony felőli részen a templomba nem lehetett bejutni. Az ajtó délen nyílt. A középkori templom felszereléséből nem maradt meg semmi. A szájhagyomány ellenben tudni véli, hogy a kenderesiek a török idők martalócai elől menekülve régi harangjukat nem tudták magukkal vinni és elrejtették a szomszéd nemesi telek egyik kútjában. 17 Öreg Mikola János Szüts Jánossal együtt egy délvidéki rác falu tornyában látott egy harangot, melyen a „Kenderes" felírás volt látható, 18 1705-ben a rácok hurcolhatták oda. A XIX. században a gyülekezet egyik lelkipásztora 19 szintén emlékezik egy meghasadt régi kis harangra, melyen évszám nélkül ez a felírás volt: „Nobiles Kenderesienses fudi curarunt". Hogy melyik volt a középkori templom harangja nem tudjuk, de az valószínű, hogy a reformáció alkalmával a templommal együtt a harang is református kézre került. 13 Uo. Hellebront Ferenc Ordinarius szolgabíró és Nagy Ferenc törökszentmiklósi plébános által 1766. július 12-én Kenderesen lefolytatott inquisitios jegyzőkönyv adatai. Eredetiben: TtREL.NKF/K legrégebbi oklevelei között. Másolatban: Presbiteri jkv. I. kötet 22-25. Torony és templom megvolt a szatmári békekötés eló'tt is, kitűnik a kenderesiek Eszterházy egri püspök-főispánhoz 1766-ban írt instanciájából, mely 1765-ben kelt, Forgách földesurukhoz 1766-ban írt kérelmükből, Eszterházy engedélyéből, valamint Sinai professzornak a kenderesiekhez írt tanácsából. Ez okmányok megvannak Tt REL.NKF/K régi oklevelei között eredetiben és presbiteri jkv. I. kötete elején másolatban, valamint a 161 — 176. oldal feljegyzéseiben. A leírást Debreceni Papp István prédikátor készítette a XIX. század elején öreg Tarkó János 110, öreg Hodosy Dávidné 99, öreg Mikola János 82 esztendős korában meghalt egyháztagok elbeszélése alapján. E leírás azonosítható a templom 1787 év előtti alaprajzot feltüntető vázlatából. (Kenderesi lt. templom leírására vonatkozó iratok.) 17 Bana Sándor idézett visszaemlékezései. 18 A XVIII. század elején, a török háború alatt járhattak Belgrádban. (Debreceni Papp István prédikátor feljegyzése 1841-ben. TtREL.NKF/K. presbiteri jkv. I. 165.) 19 / Valószínűleg Gyory Lajos. (Kenderesi presbiteri jkv. I. 162., Debreceni Papp István széljegyzetével.) 13
