Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 2. (Szolnok, 1987)

TANULMÁNYOK - Tolnay Gábor: Az 1920-as évek földreformja Szolnok megyében / 133. o.

TOLNAY GÁBOR AZ 1920-AS ÉVEK FÖLDREFORMJA SZOLNOK MEGYÉBEN A földbirtok megoszlásának kérdése Magyarországon 1890 és 1920 között állandóan napirenden volt. Az I. világháború előtti idők még nem érlelték meg annyira ezt a kérdést, hogy kormányzati szinten mélyebbreható földbirtokreform keresztülvitelére gondolni lehetett volna. Az I, világháború alatt azonban már történt intézkedés. 1917. december 16-án látott napvilágot az a rendelkezés, amely szerint azokat a földbirtokokat, amelyek eladásra kerülnek, az állam átveszi és földbirtokpolitikai célokra fordítja. A háború befejezése után pedig végérvényesen elodázhatatlannak látszott egy átfogóbb földbirtokreform megalkotása. A Károlyi-kormány 1918. november 14-én kihirdetett rendelete, majd a Búza Barna-féle földreform - a XVI1Í. néptörvény - a földművelő nép földhöz jutásáról kívánt gondoskodni. A Tanácsköztársaság földdel kapcsolatos rendelkezései a földműves nép igazságtalan állapotán törekedtek alapvetően változtatni, az idő rövidsége miatt azonban kevés sikerrel. Ezt követően a román megszállás jelentett átmeneti akadályt az ország mezőgazdasági viszonyainak átfogó rendezésében, de az 1920. február 16-án megalakult nemzetgyűlés már programjának kiemelt feladatává tehette a földbirtokreform megalkotását és végrehajtását. A földnélküli lakosság szélesebb rétegeinek földhöz juttatására 1920 tavaszán hozott intézkedéseket a kormány. Bizonyos feltételek esetén bármely nagybirtokos vagy bérlő hatóságilag kötelezhető volt arra, hogy a földmunkásoknak és hadirokkantaknak kishaszonbérleteket vagy részes művelésű földeket egy gazdasági év tartamára méltányos feltételek mellett engedjen át. Hasonló intézkedést tartalmazó rendelet került kiadásra a kisgazdák és földmunkások állatainak legeltetéséhez szükséges legelőterület biztosítására is. Mindkét kormányrendelet célja az volt, hogy addig is, amíg a földbirtokreform kérdése törvényhozásilag is megoldást nyerhet, a legjobban rászoruló földnélküli földműveseken gyorsan lehessen segíteni. Ennek érdekében a már megjelent jogszabályok végrehajtási utasításainak késése miatt e két kormányrendelet hatályát az 1920/1921. gazdasági évre is meghosszabbították. Ezeket a jogszabályokat sorrendben követte az 1920. évi XXIX. törvénycikk, amely a halasztást nem tűrő sürgős esetekben házhelyek kijelölésére és kishaszonbérletek alakítására hatalmazta fel a földművelésügyi minisztert. E törvény alapján lehetővé vált 600 négyszögölet meg nem haladó házhelyek, illetve két kat. holdat meg nem haladó kishaszonbérletek szerzése. A nép szélesebb rétegeinek földhöz juttatását célzó intézkedések zárókövének a földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó 1920. évi XXXVI. törvénycikk tekinthető, amely mélyrehatóbb intézkedéseivel szándékozta lehetővé tenni azon arányta133