Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 2. (Szolnok, 1987)

TANULMÁNYOK - Soós László: A filoxéra jelentkezése Jász-Nagykun-Szolnok vármegye szőlőskertjeiben / 105. o.

lenállónak bizonyultak. Az amerikai földrészről hozatott vesszők eme értékes tulajdonságát már az 1860-as évek második felében észrevette egy francia termelő, akinek a kertjében a filoxéra támadását a tengeren túlról hozott tőkék sértetlenül vészelték át. Kedvező tapasztalatait 1869-ben hozta nyilvánosságra, így felismerése az európai szőlőtermelők közkincsévé vált.

15 Hazánkban - a növekvő veszély hatására — a hírből ismert amerikai szőlőfajták beszerzését a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium vállalta magára. A minisztérium vezetői 1880-ban Nedeczky Jenő földbirtokost azzal a feladattal küldték ki Amerikába, hogy a filoxérának ellenálló szőlőket megismerje és a beszerzésüket előkészítse. Az utazás gyors eredményeként vásárolt 100 ezer darab szőlővesszőt a hazai vincellér iskolák és az állami szőlőtelepek kapták meg szaporítás céljára.

16 Ezek az állami telepek korlátozott számban 1884-től kezdődően adtak ki vesszőket a termelők részére. Az így kapott alanyok birtokában Kisújszálláson 1886-ban — a megyében elsőként — a református egyházközség hozott létre 2400 n-öles területen egy amerikai szőlőszaporító kertet, példáját egy évvel később a város is követte 1600 a-öles telephely felállításával.

17 Az említett törekvések mellett a vármegyei szőlőkultúra felvirágoztatásában jelentős szerepet játszott az a felismerés, hogy a homokos talaj — laza szerkezetének köszönhetően — meggátolja a filoxéra terjedését. A homoki szőlőtermelésnövelése érdekében hozott központi intézkedések a megyében szó szerint megfelelő talajra találtak. Például a Tiszazug immúnis homokján intenzív szőlőtelepítés indul, eddig értéktelennek tartott hatalmas területeket vonva be a termelésbe. Igaz, ez jelentősen összefüggött azzal a tapasztalattal is, hogy a futóhomok megkötésére leginkább alkalmasnak látták a szőlőt.

18 Az országos programot segítette a Miklós Gyula borászati kormánybiztos által alapított 200 kat. holdas kecskeméti szőlőtelep, amely a hazai szőlőfajták kipusztulásának megakadályozása mellett a homoki telepítések elősegítését tűzte ki célul.

19 Az alapítóról elnevezett Miklós-telep nagy szerepet játszott abban, hogy évtizedek múltán a vármegyében a régi kertekben és a megszelídített futóhomok felett régi és új szőlőfajták fürtjeit érlelhette a napsugár. * Jelentés az Országos Filoxéra Kísérleti Állomás 1881. évi működéséről. Bp. 1882. 6

OLK 168-1881 -V- 21700 A Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium részére készített jelentés a filoxéra ellen 1880-ban foganatosított intézkedésekről. Bp. 1881. jan. 7

OLK168 - 1888V- 3186 Miklós Gyula borászati kormánybiztos eló'adása. 1888. jan. o BOTKA János: Egy tiszazugi falu, Csépa története. Levéltári Füzetek. Szolnok, 1977. 164. 9

OLK168 - 1886 -V-819 Az országos borászati kormánybiztos jelentése a földművelésügyi miniszter részére. Bp. 1885. dec. 22. 110