Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. (Szolnok, 1986)

ADATTÁR - Botka János - Papp Izabella: A Jászság földművelésének leírása 1776-ban (Molnár Ferenc tanítása a gazdaságról. Adatok a jászkun mezőgazdasági társaságok történetéből.) / 279. o.

réttyét egyengetni, tisztogatni, tiszta buzájábul a rozst, és konkolyt ki irtani, etc. egy szóval, tselédje, barma, fölgye előtte lévén, a dolgot szeme szája szerint intézhetné. Ide járul azis, hogy midőn földei sok darabban lévén, ez, vagy amaz darabb földön munkálkodik a Gazda Cselédgyeivel együtt történik, hogy az esső reájok jővén, a munkábúl ki veri, és igy a Cselédnek akkor az üdőtt tölteni hijába kelletik; de ha a földek egy tsuportban volnának, a Tanyán, akkor a Gazda, az olly essős Üdőbenis tudna Cselégyeinek mutatni hasznos munkát. VI. Ha tehát tudós föld-mérő által e képpen fel osztódna, világossan két haszon következne belőle; egy a Gazdának fölöttébb való nagy könnyebbsége, másik az határ bővülése. Az elsőtt felly ebb már meg mutattam; hátra vagyon még, hogy a másodikról szóllyak. Előszször: Most a szántó, Kaszálló, sőtt a Tanya földek közöttis, sok földet mondunk haszontalannak lenni, ugy mint: viz állást, kopolyákot, székeseket, homokokot, etc. igazis, hogy mind ezekbül szántó földet tsinálni nem lehet, de ha ezek uj osztásba jönnének, a vizet töltéssel, vagy tsatornával veszthetnénk, vagy fűz fával körül tele ültethetnénk, a lapos szélein káposztás kertet tsinálhatnánk. A kopolyákot pedig behuszhatnánk, bé tölthetnénk; úgy a Székeseket fejér agyaggal el nyomhatnánk azután jó földet hordatván reá, termővé fordíthatnánk; Sivány homokot pedig Széna pernyével, ló herével, vagy lednekkel be vetvén, jó rétté tehetnénk. Másodszor. Az illyen Calcaturákra s nyomásokra való osztályban mely nagy kára vagyon a Gazdaságnak abbanis, hogy a Búza-tarlóba ugyan jó az árpa, és Zab, s e féle mag vetés, de mikor osztán az olly calcatura el hagyattatik, vetést abban tenni nem lehet, mert ki vetne, ki nem? és igy praedájára esne a marháknak és Embereknekis. Ha pedig egy tsuportban volna, akkor a földnek más mivé, és rendé következvén, azollyan Földeknek, a puhább, de hasznos vetésekkel mind hasznát venné a Gazda. 3d-szor. Most a Sok apró földek végett annyi a sok fiók út szerteszéjjel, hogy azok el veszvén, minden határnak leg alább egy huszad részét meg lehetne nyerni. Ha pedig a földek örököss állandó Tanyákra egy tsoportba húzattatnának, Szükségképpen ezen káross sok fiók utak minden felől el vesznének, a szükséges utakot pedig a Földmérő ki szabná, és hogy azontúl ide s tova a rétekre, földekre ne térengnének, a Magistratus kemény büntetés alatt meg tiltaná, és ugy is az útnak Szomszédjai, az útnak mellyékeit magok jobb voltokért fel árkolnák. VII. Két féle okokbúl nem javasollyák némellyek ezen földeknek egybe húzását; Elsőben, hogy midőn a Jég esső egyhelyett a vetést öszve töri, legalább ahoz távolyabb lévő földben meg marad; Másodszor: hogy igy némellyeknek vagy igen jó, vagy igen sovány föld jutna egyenetlen igazodással. Ami az elsőt illeti:Például hozom elé az alsó várasokot, nem tsak abban, hogy az egy tsoportba húzott földnek nagy könnyebségeért, és hasznáért, mely könnyen, és hasznossan folyik a Gazdaságok, de abbanis, hogy a jég esső miatt még egy sem Szegényült meg. El hitetem azt magamval, hogy midőn, az Istenben való bizodalmot fére tévén, tsak egyedül maguk okosságunkkal akaránk a Fatumoknak és az Égi háborúknak elejbe állani, akkor az Isten, mint egy félre állani látzatik tőlünk, magunk bizodalmára hagyván, bennünköt; de mikor egyedül Szent Fölségére bizzák kivált azokot, mellyek úgyis hatalmunkot fölül múllyák, akkor eő Szent Fölségeis különös Atyai gond viseléssel vagyon rólunk. Midőn pedig az Úr Isten ostorul akarja bűneinkért botsájtani reánk az olly Égi háborúkot, akkor az a csapás mindenütt fel talál. Mi a Másodikat illeti: ugyan az a bajunk 299