Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. (Szolnok, 1986)

TANULMÁNYOK - Kiss József: Közigazgatás és jogszolgáltatás egy koronabirtokon az 1730-40-es években / 69. o.

koronabirtok második kincstári kiárusítása uralkodói felségjogon, az országgyűlés mellőzésével. A koronabirtok abban is különbözött a másik két típustól, hogy - amíg a kama­rai és a fiskális birtokon az intézményi vagy a magánföldesúr robotkényszeren ala­puló majorsági uradalmat hozhatott létre s röghöz kötött jobbágyaitól a robot mellett terménykilencedet és tizedet szedett — a koronabirtokon sohasem alakult ki major­sági gazdálkodási rendszer, nem létezett ehhez kapcsolódó robot- és dézsmaköteles jobbágytelki állomány sem. A jászkunságí koronabirtok szabadmenetelű parasztsága még a lovagrendi földesúri alávetettség idején is készpénzben (arenda seu census dominalis) váltotta meg évente a földesúri terheket. 4 Amikor viszont a bécsi udvar kormányzati főhatóságai még az eladottság időszakában is elismerték a Jászkun Kerület koronabirtok-státusát, ez azt jelentette, hogy a jászkunsági lakosságot a ma­gyar királyi korona iránti hűségre, az ezzel együttjáró, a nemesekéhez hasonló, „sze­mélyes, önkéntes, a királyi zászló alatti — per se et personaliter et sub vexillo regio" katonaállításra, saját költségen történő hadba vonulásra kötelezték. 5 S csak mindezek ellenértékeként tarthattak igényt a jászkunságiak a különböző kiváltságokra: felső fokon a nádori bíráskodásba szabadköltözködés joga, rév- és vám­mentesség, közép- és alsó szinten igazgatási és jogszolgáltatási autonómia, a kisebb kirá­lyi haszonvételekkel való szabad rendelkezés joga. 6 Az eladottság időszakában azonban a jászkunságiak e kiváltságoknak csak egy részét tudták érvényre juttatni, azt is csak a földesúri tisztekkel és hatóságokkal folytatott rendkívül éles küzdelem útján. Ráadá­sul a hadkötelezettség mellett minden évben — még katonai mozgósítás idején is — fizetniök kellett az állami vagy hadiadót, ami alól a nemesek mentesek maradtak. Ilyen módon a többszörös terhelés, a földesúri adóztatás, a nemesi hadkötele­zettség és a hadiadó egyidejű terhei éppen elegendő okot szolgáltattak arra, hogy a jászkunsági lakosság szakadatlan küzdelmet folytasson e terhektől való részleges sza­badulás érdekében. Ez a küzdelem összefüggő láncolatban nyomon követhető az alsó­fokú helyhatóságoktól kezdve, felfelé, egészen a császári udvari főhatóságokig. Jelen esetben az a fokérdés, hogy ebben a küzdelemben miféle erők és érdekek álltak egymással szemben a különböző hatósági szinteken. KA Inv. 1731. Nr. 237. f. 5. „...Wir haben erkannt, dass diese Districtus Bona Coronae Hungari­cae, et absque communi tarn Regis, quam Statuum consensu in publicis Comitiis articulariter declarando nicht zu veralieniren seien..." - írta 1731. május 12-én gr. Gundaclcer von Althann tábornok, a Pesti Invalidus Ház bécsi főhatóságának elnöke. Vö. KISS József: A Jászkun Kerület parasztsága a Német Lovagrend földesúri hatósága idején 1702-1731. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1979. SZÁLA Y László kiad.: Gr. Károlyi Sándor önéletírása és naplójegyzetei. Pest, 1865. 117. „... ma­gam pedig mind Tiszán túl, mind Tiszán innét való nemességet s jászokat is, alkalmas számúakat vévén össze" - 1717. augusztus elején, a tatár betörés alkalmával. *KA Inv. 1731. Nr. 205. f.2. Project wie künftighin eine bessere Wirtschaft in denen Jassigen-, Gross- und Klein-Cumaner-Districten könnte eingeführet werden. 70

Next

/
Thumbnails
Contents