Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. (Szolnok, 1986)
TANULMÁNYOK - Kiss József: Közigazgatás és jogszolgáltatás egy koronabirtokon az 1730-40-es években / 69. o.
A bécsi főhatóságok szerepe Időszakunkban már a legfelsőbb szinten is kollegiális testületek, főhatósági dicasteriumok hálózati rendszere fogta össze a Habsburgok dunai monarchiájának igazgatási, gazdasági és politikai ügyvitelét. Jóllehet, ez a dicasterialis hálózati rendszer korántsem nevezhető egységes organizációnak, mégis a szervezet hivatali apparátusa, mintegy érzékszervi, idegrendszeri hálózata rendkívül érzékeny volt az olcsó és kockázatmentes pénzszerzési források, elsősorban a magyarországi javak, jövedelmek és egyéb gazdasági értékek iránt. A birodalmat sújtó pénzügyi válság nyomása alatt ennek a mohó, pénzéhségtől hajtott kormányzati hálózatnak a mozgatóidegközpontjában a dunai monarchia legfelső államhatalmi intézménye a császári haditanács (Kaiserlicher Hofkriegsrat) és a császári udvari kamara (Kaiserliche Hofkammer) állott. Ez a két főhatóság közvetlen és közvetett eszközökkel, végső soron erőszakkal — az országgyűlés döntési illetőségének ismételt kiiktatásával — újra keresztülvitte az ország legrégibb koronabirtokának, a Jászkun Kerületnek második kincstári kiárusítását s ennek következtében lakosságának további földesúri adóztatását. Ehhez elsőrendű érdeke fűződött, mert a Pesti Invalidus Ház intézményi földesúri jövedelmét, tehát a jászkunságiak földesúri adóbevételeit az országban és kapcsolt részein (Szlavónia, Szerémség, Temesi Bánság és Erdély) elhelyezett 36 császári-királyi ezred sebesült és rokkant katonáinak ellátására fordíthatta. 7 A hadiadót pedig katonatartásra. Ez a két főhatósági kormányszék az uralkodói felségjog kizárólagosságára hivatkozva nemcsak a magyar országgyűlés döntési jogát, hanem az illetékes hazai rendek döntési fórumait (nádor, országbíró, a királyi jogügyi igazgató) és az alárendelt magyar kormányszékek (Királyi Udvari Kancellária, Magyar Királyi Kamara, Helytartótanács) véleményét is figyelmen kívül hagyta, illetve ezeket csupán leiratokkal, parancsokkal és utasításokkal (Befehl, Order, institutio, decretum) látta el. így indíthatta meg már 1730-ban a kincstári kiárusítás rendkívül bonyolult folyamatát, amelynek során a Német Lovagrend lemondott a Jászkun Kerület földesúri tulajdonjogáról — látszólag a Magyar Kamara javára, hogy ugyanakkor a Hofkammer újra eladja a kerületeket a Széchényi György-féle egyházi alapítványból létesített Pesti Invalidus Háznak, mint intézményi földesúrnak. Már 1730. május 11-én elkészült III. Károly titkos határozata és „engedélye" („allerhöchste Bewilligung und geheime Resolution"), hogy a Jászkun Kerület átadassák a császári-királyi kincstárnak (dem Fisco Caesareo-Regio in Ungarn), illetve a Haditanács utasítása alapján a Hofkammer eladhassa a Pesti Invalidus Háznak. 8 Ennek a pesti intézménynek a közvetlen főhatósága Bécsben 1728. május 1. óta egy császári udvari Commissio volt, amelynek az elnöki tisztségét gr. Gundacker von Althann lovassági tábornok, a Hofkammer belső titkos tanácsosa, a győri dragonyos-ezred KA Inv. 1731. Nr. 369. f.1-5. Pro nóta Nr. 1-2. Die in Königreich Ungarn et partibus annexis stehende Regimenter. Az 1730-as évek elején hazánkban 15 gyalog-, 13 vértes-, 6 dragonyos- és 2 lovasezred volt beszállásolva. Ebből 2-3 ezred jutott a Jászkun Kerületbe is. KA Inv. 1731. Nr. 237. f.16. Wie zu Ende gefertigte Praeses und Commissarii der zu Besorgung des Käyserlichen Militar-Invaliden-Hauses zu Pest angeordnete Käyserliche Hof-Commission... 71
